kútfúrás

Jogszabályok

101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás
és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

  1. §A rendelet hatálya a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízimunkákra, különösen azok tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, továbbá a tervezőt, kivitelezőt, az építtetőt és a műszaki ellenőrt a tárgyi tevékenységgel összefüggésben érintő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

  1. §E rendelet alkalmazásában
  2. a) vízföldtani napló:a kút kivitelezésével összefüggő, különösen annak földtani, vízföldtani, vízadóképességi, vízminőségi és a kivitelezésre vonatkozó egyedi műszaki adatait és vízföldtani értékelést tartalmazó építési, földtani dokumentum;
  3. b) megfigyelő kút:a jogszabályban, illetve a hatósági engedélyben meghatározott célt szolgáló olyan vízilétesítmény, amely főleg vízföldtani, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, valamint közegészségügyi feladatok ellátásához szükséges mintavételezést, méréseket szolgál;
  4. c) visszatápláló kút:dúsítás vagy visszatáplálás (visszasajtolás) céljából víznek felszín alatti vízbe történő bejuttatását szolgáló vízilétesítmény;
  5. d) kút javítása:a kút fenntartásával összefüggésben annak rendeltetésszerű és biztonságos működését szolgáló olyan beavatkozás, amelynek következtében a vízjogi engedélyben meghatározott műszaki adatok nem változnak;
  6. e) hévíz:felszín alatti víztartókban található vagy onnan származó, a kútfejen – a kút maximális vízhozama esetén –, forrás esetében a kifolyásnál mért 30 °C fokos vagy annál melegebb víz;
  7. f) hévízmű:a hévíz felszínre hozatalát, kezelését és a fogyasztás (felhasználás) helyére történő eljuttatását szolgáló vízilétesítmények összessége;
  8. g) hévízmű üzemeltetési szabályzat:a hévízmű biztonságos és szakszerű üzemeltetésének szabályait tartalmazó előírás;
  9. h) geotermikus energia hasznosítását szolgáló vízilétesítmény:a víz hőtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelő, illetve visszatápláló kút;
  10. i) kútkataszter:a vízföldtani napló köteles kutakra vonatkozó országos nyilvántartás.

Tervezés

  1. §(1) A tervezett kút helyét a tervező helyszíni vizsgálat alapján köteles meghatározni.

(2) Melléfúrásos felújítás esetén a kút megszüntetésére, valamint a megvalósítandó kút létesítésére is a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti vízjogi engedélyt kell kérni.

(3) Minden olyan esetben, amikor a környezet földtani kora, a képződmény mélységbeli határa bizonytalan vagy ismeretlen, magmintavétel tervezése is szükséges.

(4)1 A tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kút különböző víztesteket, illetve egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne kapcsoljon össze egymással. Kivételes esetben, amennyiben a szennyeződés veszélye nem áll fenn, a vízügyi hatóság ez alól felmentést adhat.

(5) Öntözővíz beszerzésére irányuló tervezés során felszín alatti vizet felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában lehet figyelembe venni.

A kivitelezéssel (építéssel) és a használatbavétellel kapcsolatos egyes rendelkezések

  1. §(1)2A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek az engedélyező hatóságot – a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok esetében a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt is – a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.

(2)3 Fúrt kutak esetében a felszín alatti vízbe történő beavatkozáskor a szennyezés megelőzése céljából a harántolt, de nem szűrőzött képződményeket béléscsővel, a béléscső mögötti gyűrűsteret palástcementezéssel, vagy – ha a kút nem esik a vízföldtani napló készítésének kötelezettsége alá – a vízügyi hatóság döntése alapján nyomjelzett agyag-granulátummal vagy agyagszigeteléssel ki kell zárni.

(3)4

  1. §(1)5A helyi önkormányzat jegyzőjének vízjogi engedélyéhez kötött kutak kivételével a vízjogi engedélyes az 1. melléklet szerinti mélyfúrás-geofizikai és befejező kútvizsgálati méréseket köteles elvégezni.

(2)–(3)6

(4)7 A termelt víz gáztartalmának vizsgálatát a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) gázmintavételre és annak vizsgálatára vonatkozó rendelkezései szerint kell elvégezni a Rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények esetében, továbbá akkor, ha a víz kezelése, tárolása, szállítása, elosztása olyan berendezésen keresztül valósul meg, amely a gázveszélyes víz gáztartalmának felgyűléséből adódóan robbanást eredményezhet.

(5)8

(6)9 A felszín alatti vízilétesítmények helyét

  1. a)a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak esetében vízszintes koordinátákkal – egységes országos vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) EOV koordinátákkal vagy a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával –,
  2. b)a vízügyi hatóság engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények esetében EOV-ban, az Y, X koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági érték megadásával a vízföldtani napló-készítési kötelezettség alá eső kutaknál, vagy ha azt a vízügyi hatóság a létesítmény helyzetétől, rendeltetésétől függően előírja, geodéziai mérésre jogosult szakember bevonásával

kell meghatározni.

5/A. §10 (1) A hévízkutat a hévíz-készlettel való takarékos gazdálkodás érdekében olyan kútfej-szerelvénnyel kell ellátni, amely lehetővé teszi a vízkivétel mértékének igény szerinti szabályozását, a termálvíztestekre meghatározott vízkészleteket figyelembe vevő, fenntartható, dinamikus vízkészlet-gazdálkodást.

(2) A hévízkutak kialakításánál olyan vezetéket, berendezéseket és szerelvényeket kell alkalmazni, amelyek ellenállnak a hőmérséklet-ingadozásból és a külső-belső agresszív hatásokból származó igénybevételeknek.

(3) A hévízkutat, a vezetéket és a kezelőberendezést úgy kell kialakítani, hogy a vízkő ne váljon ki, illetve a lerakódott vízkő eltávolítható legyen.

  1. §11
  2. §(1) A létesítményeket, beleértve a vízkutató feltáró fúrásokat a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék.

(2)12 A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges adatát, körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak tartalmaznia kell a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. A dokumentációnak részét képezi továbbá – a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet szerinti építési napló.

(2a)13 A fúrólyukba csak olyan csövezést szabad beépíteni, amely megfelel a fellépő terhelésekkel kapcsolatos szilárdsági követelményeknek és anyagának minősítése alapján igazoltan nem okozhatja a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezését. A csövezéshez használt bélés- és szűrőcsövek típusát és műszaki paramétereit a fúrás során vezetett (2) bekezdés szerinti dokumentációban rögzíteni kell.

(3) A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani.

(4) A kutakra, a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével kúttáblát kell elhelyezni, amely tartalmazza legalább az üzemeltető megnevezését, a kivitelezés évét, és ha van, a kút kataszteri számát.

Az elkészült létesítményre vonatkozó dokumentálás
és adatszolgáltatás

  1. §(1)14A kutakról vízföldtani naplót kell készíteni,
  2. a)amennyiben a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy ilyen vízkészlet típust megfigyelő kút esetén,
  3. b)amennyiben a feltárt vízkészlet talajvíz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri az 50 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén,
  4. c)amennyiben a feltárt vízkészlet parti szűrésű víz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri a 100 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén, vagy
  5. d)egyéb, különösen jelentős létesítmény esetén, amennyiben a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyben indokolással előírta.

(2) A vízföldtani napló tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A naplóhoz minden esetben a kutat és a kút környezetének területhasználatát mutató fényképet kell mellékelni. A csatolt helyszínrajzokon az EOV koordinátahálót fel kell tüntetni.

(3)–(6)15

(7)16

(8)17

(9)18 A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján az Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. Az Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az Országos Vízügyi Főigazgatóság az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente, a tárgyévet követő március 31-ig honlapján közzéteszi.

Az üzemeltetésre vonatkozó egyes szabályok

  1. §(1)19

(2) Szezonális üzem esetén félévenként – a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott szezon kezdetekor és végén, időszakos üzem esetén az üzemeltetés kezdetekor és annak végén – mérni kell a nyugalmi kútfejnyomást a kútnak az üzemeltetési szabályzatban előírt, de legalább egy óra időtartamú lezárásával.

(3) Egy hónapot meghaladó üzemszünet esetén a nyugalmi kútfejnyomást a kútfej gáztalanítása után, illetve a nyugalmi vízszintet havonta kell mérni.

(4)20 A vízkémiára és a gáztartalomra vonatkozó vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgálandó komponensek körét – a vízilétesítmény céljától függően – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, a víziközművek üzemeltetéséről, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, valamint a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló miniszteri rendeletekkel összhangban az üzemeltetési szabályzatban, amennyiben az (1) bekezdés alapján ez nem szükséges, a vízjogi üzemeltetési engedélyben kell meghatározni, ideértve a mérések módját, eszközigényét és a minőség biztosítását is.

(5) Az ásvány-, gyógyvíz minősítésű kutaknál a vizsgálatoknak a minősítés megalapozásához meghatározott komponensekre és azok ellenőrzésének gyakoriságára kell kiterjedni.

(6) Az időszakos vizsgálatok keretében el kell végezni

  1. a)a talpmélység ellenőrzését,
  2. b)egyéb, a kútszerkezetre vonatkozó ellenőrző méréseket (így például lyukátmérő, szűrővizsgálat), amennyiben azok hiányosak, vagy a rendszeres üzemi mérések alapján feltételezhető a kútszerkezet változása (így pl. betétcsövezés, kúthiba, vízkőlerakódás),
  3. c)kapacitásmérést (így pl. három hozamlépcső beállítása, vízhozam mérés, üzemi kútfejnyomás, vagy vízszintmérés, nyugalmi nyomás, illetve vízszintmérés a felszínen és a megnyitott szakasz felett),
  4. d)a homokolás vizsgálatát hozamlépcsőnként a felszínen, vagy szükség esetén mélységi méréssel, homokolás esetén,
  5. e)áramlásmérést,
  6. f)folyamatos áramlásmérést a megnyitott szakaszokon és a tömszelencéknél,
  7. g)folyamatos hőmérséklet-mérést,
  8. h)nyomásemelkedés-mérést a felszínen és a megnyitott szakasz felett,
  9. i)nyomásgradiens-mérést a gázos kutaknál,
  10. j)a kifolyó víz hőmérsékletének mérését hozamlépcsőnként,
  11. k)mélységi folyamatos hőmérséklet-mérést,
  12. l)felszíni és mélységi vízmintavételt, valamint elemzést,
  13. m)gázkapacitás mérést és gázmintavétel elemzést a gázos kutaknál.

(7)–(8)21

A hévíz- és geotermikus energiahasznosítást szolgáló vízilétesítményekkel kapcsolatos egyes rendelkezések

  1. §22(1) A hévízművek üzemeltetéséhez üzemeltetési szabályzat szükséges.

(2) A műszaki átadás-átvétel során jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell különösen:

  1. a)a kút hozamára, kifolyó víz hőmérsékletére, a kútkörnyék állapotára,
  2. b)a kút szerkezetére,
  3. c)a dinamikus és termikus paraméterekre,
  4. d)a termelt víz kémiai összetételére (vízkémiai összetétel, gáz-víz arány és gázösszetétel) és
  5. e)a kútfej-kiképzés biztonsági követelményeinek betartására

vonatkozó adatokat és az átadással járó egyéb rendelkezéseket, követelményeket.

(3) A kitermelt víz mennyiségét összegző vízhozammérővel – vagy amennyiben azt a víz kémiai összetétele megkívánja, induktív vízhozammérővel – kell mérni. A termelt víz hőmérsékletének, a kút üzemi vízszintjének, illetve kútfejnyomásának mérését biztosítani kell.

(4) A mérőrendszert a termelő és a visszatápláló kútra telepíteni kell.

(5) A termelő és a visszatápláló kutak esetében a vízhozam, kútfejnyomás vagy az üzemi vízszint és hőmérséklet mérését és regisztrálását – lehetőleg digitális mérő-adatgyűjtő rendszerrel – az üzemeltetési szabályzatban meghatározott módon, de legalább napi gyakorisággal kell végezni.

(6) A vízszint, illetve víznyomás észlelés célját szolgáló, valamint a tartósan üzemen kívül helyezett kutakon legalább hetente a hőmérsékletet, a vízszint, illetve a kútfejnyomást mérni és regisztrálni kell. Az üzemeltetési szabályzatban ennél gyakoribb mérés és regisztrálás is előírható, ha az értékelés megkívánja.

(7) A vízszint- és nyomásmérés esetén meg kell jelölni azok vonatkozási pontjait, és meg kell adni annak mBf szintjét.

(8) A hévízkutak rendszeres – az üzemeltető által végzett – ellenőrzése körében havonta kell vizsgálni, illetőleg el kell végezni:

  1. a)az üzemelési napokat, ideértve az üzemmód rögzítését, külön megjelölve a változó üzemmódra jellemző adatokat,
  2. b)a kitermelt vízmennyiség meghatározását,
  3. c)az üzemeltetési időre vonatkozó jellemző kútfejnyomás, illetve üzemi vízszint meghatározását,
  4. d)a kifolyó víz jellemző hőmérsékletét, illetőleg a hőmérséklet meghatározását és
  5. e)a kútjavítási munkák időpontját, ideértve az üzemeltetéssel kapcsolatos feljegyzéseket, figyelemmel az üzemeltetési szabályzatra.

(9)23 A termelő-, visszatápláló- és megfigyelő kutakon elvégzett rendszeres üzemi méréseket évente értékelni kell, és azt a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak, valamint a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni.

(10) Amennyiben a termelési és visszatáplálási adatokban év közben nem várt változás következik be, az értékelést soron kívül el kell végezni. A változás mértékére vonatkozó szakmai megítélés körülményeit, illetve azok figyelembevételét az üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.

  1. §(1) A rendszeres vizsgálatok mellett az időszakos vizsgálatokat a javítások, átalakítások előtt és után, de legalább négyévenként, egyes vizsgálatok tekintetében (így például: gázvizsgálat) pedig külön jogszabályban rögzített gyakorisággal kell elvégezni.

(2) A javítási munkák során figyelembe kell venni a rendszeres és időszakos kútvizsgálatot, értékelésének eredményét, a kútszerkezet változását.

(3) Amennyiben a kút felújítása annak műszaki adatainak változásával jár, a változásokat új vízföldtani naplóban is rögzíteni kell.

(4) A visszatápláló kutak üzemeltetéséről, karbantartásáról és javításáról az üzemeltetési szabályzatban külön rendelkezni kell.

A hévízforrások

  1. §(1) A hévizet adó forrásokra a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel a hévízkutakra vonatkozó előírásokat kell – az adott forrás sajátosságaira figyelemmel – megfelelően alkalmazni.

(2) Ahol jogszabály vízföldtani naplót említ, azon forrás esetében a műszaki, földtani dokumentációt kell érteni.

(3) A forrás üzemeltetési szabályzata a rendszeres és időszakos vizsgálatokra, valamint a fenntartására vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az üzemeltetési szabályzatban meg kell adni a hévízforrásból szabadon túlfolyó víz mennyiségét akkor is, ha az hasznosítás nélkül elfolyik.

A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei
és egyéb feltételei

  1. §24(1)25Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait – a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklet VII. 4. pontjában foglalt kutak kivételével – az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetik.

(2)26 Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is –, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki

a)27 az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint

  1. b)a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

(3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.

(4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.

(5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.

(6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.

13/A. §28

Átmeneti és záró rendelkezések

  1. §(1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott és még érvényes vízkútfúrási igazolások a hatálybalépéstől számított egy évig érvényesek.

(3) A rendelet hatálybalépésétől számított 1 év elteltével csak az e rendeletnek megfelelő képesítési, illetőleg tárgyi és személyi feltételek fennállása esetén végezhető a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység.

(4)–(6)29

  1. §30E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 67/2014. (XII. 17.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított
  2. a) § (2) és (3) bekezdését, 5. § (1), (4) és (6) bekezdését, 7. § (2) és (2a) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 9. § (1) és (4) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr. hatálybalépését31követően indult ügyekben
  3. b) § (3)–(9) bekezdését, valamint 10. § (9) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor32folyamatban lévő ügyekben is

kell alkalmazni.

  1. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez33
1. Mélyfúrás-geofizikai és befejező kútvizsgálati mérések
A B C D E F G
1 Mérések, vizsgálati módszerek 30–500 VN, <500 >500 10–50 MF
2 Mélyfúrás-geofizikai mérések fajlagos ellenállás szelvényezés (két különböző behatolású szondával) A K K A
3 természetes potenciál szelvényezés A K K A
4 természetes gamma szelvényezés A K K K/5
5 fúrólyuk átmérő szelvényezés K K
6 legalább egy porozitásra vonatkozó szelvényezés a szűrőzendő szakaszokon. A kőzet típusától függően akusztikus hullámkép, sűrűség- vagy neutron-porozitás szelvényezés. K
7 akusztikus hullámkép szelvényezés a szűrőzendő szakaszokon kemény (mészkő, metamorf, magmás) kőzetekben A A K
8 hőmérséklet-szelvényezés A A K
9 fúrólyuk-elhajlás szelvényezés K
10 iszapellenállás szelvényezés A
11 oldalfal mintavétel A
12 Befejező kútvizsgálatok Kútszerkezet vizsgálatok gyűrűstér ellenőrző vizsgálat (a kút kialakításától függően, akusztikus cementpalást szelvényezés, sűrűség, mágneses vagy természetes gamma mérés) K K K K/5
13 lyukátmérő szelvényezés (talp és csőátmérő ellenőrzés) K K K K/5
14 szűrő(k) helyének ellenőrző vizsgálata (a szűrő anyagától függően elektromos, vagy akusztikus szelvényezés) K K K K/5
15 elkészült kút természetes gamma szelvényezése K
16 színes videokamerás felvétel a teljes kútszerkezetről A A A A
17 sűrűség, vagy akusztikus hullámkép szelvényezés kavicstető ellenőrzésére A A A
18 hőmérséklet szelvényezés cement tető ellenőrzésre A A A
19 Hidrodinamikai mérések áramlás és hőmérséklet szelvényezés a szűrőknél és a tömszelencéknél, termelés mellett és a kút lezárt állapotában K K K
20 kútkapacitás mérés 80 / 60 / 40 %-os termelési szinteknél (hévízkutaknál mélységi is) K K K K/5
21 visszatöltődés vagy nyomásemelkedés mérés (max. hozam után, hévízkutaknál mélységi is) K K K K/5
22 nyomásgradiens mérés K
2. Jelmagyarázat
A B C
1 K = A mérés elvégzése kötelező.
2 A = A mérés elvégzése ajánlott.
3 K/5 = 1-5 db kút esetén legalább 1 (a helyes szűrőzés megállapítása érdekében lehetőleg a területen először létesített) kútban, 5 db-ot meghaladó számú kút esetén 5 kutanként legalább 1 kútban az előírt méréseket el kell végezni. Ezen felül a vizsgálatba bevont kutak számát a tervező javaslata alapján úgy kell meghatározni, hogy reprezentálják a kutak geofizikai mérésekkel vizsgálható vízföldtani és műszaki paramétereit.
4 = A mérés elvégzése nem szükséges.
5 30–500 = 30 m és 500 m méter közötti talpmélységű, vízföldtani napló készítési kötelezettség alá nem tartozó kutak esetében.
6 VN, <500 = 500 méter talpmélységet meg nem haladó, vízföldtani napló készítési kötelezettség alá tartozó kutak esetében.
7 >500 = 500 méter talpmélységet meghaladó kutak esetében.
8 10–50 MF = 10 m és 50 m közötti talpmélységű parti szűrésű-, vagy talajvíz megfigyelő kutak esetében, amennyiben a kút a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti kármentesítéshez kapcsolódik, vagy a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti megfigyelő hálózat részét képezi.
  1. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez

M1. A vízföldtani napló formája

M1.1. A vízföldtani napló előlapja

Kútkataszteri sorszám: ______________

VÍZFÖLDTANI NAPLÓ

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

A vízföldtani napló készítőjének neve és címe:

 

 

Nyilvántartási szám (a napló dokumentálójánál): _________________________________

 

M1.2. Az azonosító adatok és a létesítés technológiájára vonatkozó tájékoztatás
megadásának formája
…………………………………..
(megjegyzés)

Kútkataszteri sorszám:

Nyilvántartási szám:

Terepmagasság      mBf.

Csőperem      mBf.

Vízföldtani napló

Helység:      Megye: ………………………………………………

Pontos cím:      Hrsz: …..……………………………………………

Helyi neve:

A vízkivétel célja:

A vízjogi létesítési engedély száma:

Vízikönyvi szám:

A csövezett kút mélysége:     m

A fúrás közben elért mélység:    m

…………………………

Térképlapszám

EOV-koordináták:

X = ………………………..

Y = ………………………..

Földrajzi koordináták:

……..fok ………………km

Fúrási
eljárás
Száraz m-től m-ig A fúróberendezés
típusa és száma:
Jobb
öblítéses
m-től m-ig
Bal
öblítéses
m-től m-ig
Egyéb m-től m-ig

 

M1.3. A földtani rétegsor leírásának formája

 

Sor-
szám
Rétegmélység A réteg részletes leírása
m-től m-ig

 

M1.4. Az ideiglenesen és véglegesen kiképzett vízkút adatai

Véglegesen/ideiglenesen* kiképzett vízkút adatai

I. Csövezési és szűrőzési adatok

1.    A beépített béléscső adatai összecsavart állapotban. (Itt kell feltüntetni a szűrőcső védelmére beépített és visszahúzott védőrakatokat és szűrőcsövet is.)

 

Anyag Átmérő A szűrőcső pereme Visszahúzva
külső belső felső él alsó él m-től m-ig
mm mm m m

 

2.    A beépített szűrőcső adatai a terepszinttől mérve (toldócsó és iszapgyűjtő nélkül).

 

Anyag Átmérő A szűrőcső pereme Szűrő Szitaszövet
külső belső felső él alsó él méret típus anyag szám
mm mm m m mm név

 

Toldócső a szűrőcső fölött:

Az iszapgyűjtő hossza:

…………. Æ

…………. Æ

………. m-től

………. m-től

………. m-ig

………. m-ig

Tömszelencék:……………………………………………

A lezárt rakatok külső átmérője:    A tömítés anyaga:

………………. Æ és ……………….. Æ a csőrakatok között ………………….. m-ben

………………. Æ és ……………….. Æ a csőrakatok között ………………….. m-ben

* A megfelelő aláhúzandó.

 

II. Vízszolgáltatási adatok ………………………………….. (közlemény)

 

Nyugalmi vízszint A kifolyó víz A szivattyúzással kitermelt víz Fajlagos vízhozam
a terepszint
felett +
alatt –
mBf. magassága
a terepszint-
től
mennyisége vízszint-
süllyedés a
terepszinttől
mennyisége
m m m l/min m l/min l/min
Az állandó üzemben kitermelhető vízmennyiség:

 

A kitermelt víz hőmérséklete:      °C

Talphőmérséklet: …… m-ben      °C

Összes CH4: ……. l/m3

A legnagyobb vízhozamlépcső végén mért homoküledék: ………. g/m3

Az összes szivattyúzási órák száma a béléscső beépítése után:

a) Kézi szivattyúzás      óra ……… l/min

b) Gépi szivattyúzás      óra ……… l/min

c) Kompresszorozás      óra ……… l/min

d) Búvárszivattyúzás      óra ……… l/min

III. Mellékmunkák

Kavics Æ: ……… mm; Alábővítés Æ: ……… mm

Kavicsolás a fúrólyuk és a végleges csőrakat között

Kavicsolás a …… Æ és a ……… Æ csőrakat között

Cementszigetelés a fúrólyuk és a végleges csőrakat között

Cementszigetelés a …… Æ és a ……… Æ csőrakat között

Egyéb szigetelés:

……………….. a fúrólyuk és a végleges csőrakat között

……………….. a …… Æ és a ……… Æ csőrakat között

Saruzás     m-ben

Talplezárás:      m-ben

Feltöltés:      m-től …………………. m-ig

…………… m-től …………. m-ig

…………… m-től …………. m-ig

…………… m-től …………. m-ig

…………… m-től …………. m-ig

…………… m-től …………. m-ig

…………… m-től …………. m-ig

…………… m-től …………. m-ig

 

M1.5. A vízföldtani napló tartalomjegyzéke

1. Helyszínrajz a kút körzetének 4 km2 területéről 1:25000 méretarányban

2. Részletes helyszínrajz a kút körzetéről 1: méretarányban

3. Vízhozamdiagram

4. Kútvizsgálatok

5. A gáz-víz viszony vizsgálata

6. Vízvizsgálati eredmény

7. Mélységi vízvizsgálati eredmény

………..db

………..db

………..db

………..db

………..db

………..db

………..db

8. A kút végleges földtani és műszaki szelvénye (a feltárt kőzetanyag
vizsgálatára és a geofizikai mérések eredményeire alapozottan)9. Geodéziai adatlap10. A geofizikai mérések diagramjai    ……m-től    ……m-ig……m-től    ……m-ig

………..db………..db

………..db

– a mérések eredményeinek összerajzolt szelvénye nyomtatott és digitális változatban

– a mérések eredményeinek szöveges értékelése

11. Egyéb mérési adatok

II. Záróadatok:

A munka kezdete:

A munka befejezése:

Vezető fúrómester:

A kiállítás kelte:

………év……………..hó………nap

………év……………..hó………nap

…………………………

………év……………. .hó………nap

………………………..

kivitelező neve

………………………..

a kivitelező telephelye

………………………..

műszaki vezető

………………………..

a vízföldtani adatokat összeállította

………………………..

a naplót készítette

………………………..

ellenőrizte

M1.6. A fúrt vízkút áttekinthető helyszínrajza

Áttekintő helyszínrajz

Helyiség:    Megye:……………………….………………………

A kút helyének leírása:

x =

y=

É

D

Régebben létesített fúrt kút helye

Újonnan létesített fúrt kút helye

A térképlap méretaránya:………………………..

……………………………………………….m.B.f.

A fúrás éve:……………….. Nyilvántartási szám:………………………………

Szolgálati használatra minősítette: …………………………………………………………………………

Rajzolta:

M1.7. A fúrt kút részletes helyszínrajza és fényképe

Részletes helyszínrajz

Helyiség:    Megye:……………………….………………………

A kút helyének leírása:

x =

y=

É

D

Régebben létesített fúrt kút helye

Újonnan létesített fúrt kút helye

A térképlap méretaránya:………………………..

……………………………………………….m.B.f.

A fúrás éve:……………….. Nyilvántartási szám:………………………………

Szolgálati használatra minősítette: …………………………………………………………………………

Rajzolta:

M1.8. Vízhozamgörbe

Vízhozamgörbe

Helyiség:    Megye:……………………….………………………

A kút helyének leírása:

Q
1/min
H

m

Nyugalmi vízszint (+ –):     m

Fajlagos vízhozam:     l/min/m

A vízadó réteg helye:    ……………m-től ……………m-ig    anyaga: ………………………………..

……………m-től ……………m-ig    anyaga: ………………………………..

……………m-től ……………m-ig    anyaga: ………………………………..

……………m-től ……………m-ig    anyaga: ………………………………..

……………m-től ……………m-ig    anyaga: ………………………………..

A fúrás éve:……………….. Nyilvántartási szám:………………………………

M1.9. A visszatöltődés-mérés eredményei

…………………………………………………… ………………………………………………………………….
helyiség a kút helyének leírása

 

Idő (min) Vízszint (m)
0
1
Vízszint (m) -28,00
2
3 -29,00
4
-30,00
6
8
-31,00
10
15 -32,00
20
-33,00
30
40
-34,00
50
60 -35,00
1 10 100
90
120
Idő (min)
……
……

Qü= ……….    l/min = ………..m3/d    T = ………..m2/d

Hü= ……….    m    k = …………m/d

i = ……….    m/ciklus =    q = ……….m3/d/m

M1.10. Vízföldtani szelvény

Vízföldtani szelvény

helység    ……………………………………………….megye

utca ……….házszám    ……………………………hrsz

…………………………………………………………..határrész

A fúrás: …………. Nyilvántartási szám: …………………..

Méret (m) Műszaki szelvény Földtani szelvény Települési mélység (m) A kőzet megnevezése
0
Nyugalmi vízszint: m

m-es üzemi vízszinten

(1/min) vízhozam

m-es üzemi vízszinten

(1/min) vízhozam

m-es üzemi vízszinten

(1/min) vízhozam

m-es üzemi vízszinten

(1/min) vízhozam

Szivattyúzási óra: búvár gépi: kompresszoros:
Talphő: m-ben °C A víz gázos-e: Hőfok: °C
Arzén:    (mg/l) Vas:    (mg/l) Klorid:    (mg/l)
Alkalinitás:    (mmól/l) Ammónia:    (mg/l) Nitrát:    (mg/l)
Nitrit:    (mg/l) Oxigénfogyasztás:    (mg/l) Szulfát:    (mg/l)
Mangán:    (mg/l) Kalcium:    (mg/l) Magnézium:    (mg/l)
Keménység (CaO):    (mg/l) Összes szilárd alkatrész:     (mg/l)
………………………………….
kivitelező vállalat
………………………………….
geológus
………………………………….
adatrögzítő

M3. Földtani rétegsor

M3.1. A földtani rétegsor leírásának szempontjai

A harántolt földtani rétegsor rétegszelvényében – a kőzetminták állapotától függően – a réteg részletes leírásakor a következőket kell megadni:

–    a kőzet megnevezését;

–    a kőzet színét;

–    a rétegzettség jellemzőit:

–    rétegzetlen,

–    gyengén réteges,

–    jól rétegzett,

–    lemezes,

–    réteges,

–    pados,

–    keresztrétegzett,

–    gumós;

–    a pórusok jellemzőit:

–    tömör,

–    mikroporózus (£0,1 mm),

–    porózus (0,1 – 2,0 mm),

–    likacsos (……m),

–    üreges (……m);

–    az osztályozottságot:

–    nagyon jól osztályozott,

–    jól osztályozott,

–    közepesen osztályozott,

–    rosszul osztályozott;

–    a kötöttséget:

–    laza,

–    közepesen kötött,

–    kötött;

–    a kötőanyag jellemzését;

–    az ősmaradványokat (ha vannak);

–    a kőzetek meszességét;

–    az egyéb jellemzőket,

–    a szerkezetre utaló jellemzőket:

–    dőlés (értéke 0–90°),

–    vető (0–90° között),

–    gyűrt,

–    zúzott,

–    kitöltött repedések,

–    szabad repedések;

–    homok illetve kavics esetén:

–    a szemcsék anyagát,

–    a jellemző szemcseméreteket számszerűen (átmérő mm-ben).

A leírás elsősorban a fúrásból származó kőzetmintákra támaszkodjon. Minden képződményről részletes (legalább makroszkopikus) szöveges leírás készüljön. A rétegsort a mélyfúrás geofizikai méréseinek eredményeivel is összhangba kell hozni és a réteghatárokat ezek alapján kell pontosítani.

A rétegsor leírásakor fel kell tüntetni a rétegnehézségeket (duzzadó anyag, görgeteg, omlási hajlam stb.), valamint az előfordult műszaki baleseteket, mentéseket.

A magmintavételt és a mintával elvégzett vizsgálatokat a vízföldtani napló tartalomjegyzékében kell megadni az „egyéb mérési adatok” pont alatt van lehetőség a részletezésre (M1.6.).

  1. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez34
  2. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez35

1 A 3. § (4) bekezdése a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 26. § a) pontja szerint módosított szöveg.

2 A 4. § (1) bekezdése a 11/2015. (III. 31.) BM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3 A 4. § (2) bekezdése a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

4 A 4. § (3) bekezdését a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5 Az 5. § (1) bekezdése a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6 Az 5. § (2)–(3) bekezdését a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

7 Az 5. § (4) bekezdése a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

8 Az 5. § (5) bekezdését a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

9 Az 5. § (6) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10 Az 5/A. §-t a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 90. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 90. § (2)–(3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a vízimunka, vízilétesítmény vagy a vízhasználat elvi vagy létesítési vízjogi engedélyét a vízügyi hatóság már kiadta.

11 A 6. §-t a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

12 A 7. § (2) bekezdése a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13 A 7. § (2a) bekezdését a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.

14 A 8. § (1) bekezdése a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15 A 8. § (3)–(6) bekezdését a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

16 A 8. § (7) bekezdését a 21/2013. (III. 26.) VM rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § d) pontja.

17 A 8. § (8) bekezdését a 21/2013. (III. 26.) VM rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § d) pontja.

18 A 8. § (9) bekezdését a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 20. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

19 A 9. § (1) bekezdését a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

20 A 9. § (4) bekezdése a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21 A 9. § (7)–(8) bekezdését a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

22 A 10. § a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 90. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 90. § (2)–(3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a vízimunka, vízilétesítmény vagy a vízhasználat elvi vagy létesítési vízjogi engedélyét a vízügyi hatóság már kiadta; 90. § (6) bekezdése alapján az érvényes üzemeltetési engedélyeket 2011. január 1. napjáig módosítani kell.

23 A 10. § (9) bekezdése a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.

24 A 13. § a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

25 A 13. § (1) bekezdése a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

26 A 13. § (2) bekezdése a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 5. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

27 A 13. § (2) bekezdés a) pontja a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 2. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

28 A 13/A. §-t a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § f) pontja.

29 A 14. § (4)–(6) bekezdése e rendelet 15. §-a alapján hatályát vesztette.

30 A 15. § hatályát vesztette ugyanezen § alapján, újonnan a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 22. §-a iktatta be.

31 A hatálybalépés időpontja 2014. december 25.

32 A hatálybalépés időpontja 2014. december 25.

33 Az 1. melléklet a 67/2014. (XII. 17.) BM rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

34 A 3. mellékletet a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 5. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

35 A 4. mellékletet a 6/2018. (III. 5.) BM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.

Hatályos: 2020.01.01 –

41/2017. (XII. 29.) BM rendelet

a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

  1. §Az elvi vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát az 1. melléklet tartalmazza.
  2. §A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalmát a 2. melléklet tartalmazza.
  3. §A vízügyi hatósági jogkörbe tartozó eljárásokhoz szükséges dokumentáció tartalmát a 3. melléklet tartalmazza.
  4. §A vízügyi szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges mellékletek tartalmát a 4. melléklet tartalmazza.
  5. §Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
  6. §Ez a rendelet az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011. december 11-i 2011/92/EU parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
  7. §1E rendeletnek az egyes miniszteri rendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 6/2018. (III. 5.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1–4. mellékletét a Módr. hatálybalépését2követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
  8. melléklet a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelethez3

Az elvi vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma

  1. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai és elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai és elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelőjének neve.

1.4.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Vízilétesítmény, vízhasználat vagy vízimunka műszaki adatai

2.1.    Vízilétesítmény vagy vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület: település, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    A tervbe vett műszaki megoldás általános ismertetése:

2.3.1.    a vízgazdálkodási igények és a kielégítésükre tervbe vett vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény célja, valamint a megvalósítás választott műszaki megoldása;

2.3.2.    a megvalósítás tervezett időtartama, illetőleg annak ütemezése;

2.3.3.    az esetleg már lefolytatott előzetes vizsgálatok (talajmechanikai, talajtani szakvélemény, talajvízjárás-vizsgálat, előzetes környezeti tanulmány, az igénybe vett vízkészlet mennyiségi és minőségi paramétereinek értékelése) eredménye;

2.3.4.    a vízgazdálkodási cél és a tervezett műszaki megoldás megítélése szempontjából jelentős egyéb körülmények;

2.3.5.    a vízgazdálkodási cél megvalósításával érintett térség 1:1000–1:5000, illetőleg a szükséges áttekintést nyújtó egyéb méretarányú helyszínrajza vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajzok helyett – digitális térképe, amely feltünteti

  1. a)    a tervezett vízilétesítmények vízgazdálkodási szempontból érintett hatásterületét és annak határát,
  2. b)    a műszaki hatásterületen elhelyezkedő vizeket, jelentősebb vízhasználatokat, illetőleg vízilétesítményeket és egyéb, a tervezett vízgazdálkodási cél megvalósítása szempontjából érintett létesítményeket,
  3. c)    a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény helyét és elrendezését,
  4. d)    a tervezett létesítményeknek az érintett terület-felhasználási kategóriákba, terület- és településrendezési tervbe történő beilleszkedését;

2.3.6.    az alábbi vízgazdálkodási céloktól függően, a 2.3.1–2.3.5 pontokban foglaltakon felül:

  1. a)    vízhasználat esetén:
  2. aa)    a vízhasználat (vízigény) célja és időszaka,
  3. ab)    a szükséges (tervezett) víz mennyisége és minősége,
  4. ac)    a vízbeszerzés lehetőségeit és tervezett (választott) módja,
  5. ad)    a vízkivétel időszaka és üteme, a vízkezelés tervezett módja, a vízkezelés-víztisztítás tervezett módja, ha hasznosítás előtt a kivett vizet kezelni, tisztítani szükséges,
  6. ae)    a felszín alatti vízkészlet tervezett igénybevétele esetén a külön jogszabály szerint szükséges egyéb adatok,
  7. af)    a 2.3.5. pont szerinti méretarányú helyszínrajz vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amelyen fel kell tüntetni a vízkivétel helyét (vízfolyás, csatorna, természetes vagy mesterséges tó, tározó), a vízbeszerzésre szolgáló művet és a nyomvonalát, valamint a vízhasználat helyét,
  8. b)    a szennyvízelvezetés esetén:
  9. ba)    a keletkező szennyvizek jellege, mennyisége és minősége,
  10. bb)    a szennyvíz elhelyezésének módja, lehetőségei a befogadó megjelölésével,
  11. bc)    a szennyvíziszap keletkezésének, valamint elhelyezésének módja,
  12. bd)    a 2.3.5. pont szerinti méretarányú helyszínrajz vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amelyen fel kell tüntetni a szennyvíz keletkezésének helyét, továbbá a szennyvíztisztító (kezelő) művek általános elrendezését, valamint a szennyvíz befogadóját és a bebocsátás helyét,
  13. c)    vízkárelhárítás esetén:
  14. ca)    a káros vizekre jellemző mértékadó hidrológiai értékek,
  15. cb)    a védeni kívánt területek hidrográfiai, gazdasági és egyéb jellemző adatainak leírása, ideértve a védett érték hozzávetőleges nagysága,
  16. cc)    a védeni kívánt terület és annak határa, valamint a területen levő településeket, a lakott területeken a fontosabb gazdasági és egyéb létesítményeket feltüntető, a 2.3.5. pont szerinti méretarányú helyszínrajz vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép,
  17. d)    vízrendezés esetén:
  18. da)    a rendezés alapjául szolgáló fajlagos vízszállítási értékek, befogadóra gyakorolt mennyiség, minőségi és ökológiai hatás,
  19. db)    a vízrendezéssel érintett terület helyszínrajza vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térképe.

2.4.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

  1. melléklet a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelethez4

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalma

  1. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma
  2. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
  3. A tervezett kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
  4. A tervezett kút típusa: fúrt kút vagy ásott kút vagy vert kút.
  5. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
  6. A tervezett kút műszaki adatai:

5.1.    talpmélység (terepszint alatt, m), becsült nyugalmi vízszint (terepszint alatt, m);

5.2.    csak fúrt kút esetében

5.2.1.    iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,

5.2.2.    csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,

5.2.3.    szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,

5.2.4.    a kút-felsőrész tervezett kialakítása, a kút lezárása (kútakna, kútház, kútszekrény, kútsapka).

5.3.    csak ásott kút esetén a kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), a kútfelsőrész kialakítása, a kút lezárása.

5.4.    csak vert kút esetén a csövezet anyaga, átmérője (mm/mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa, a kút-felsőrész kialakítása, a kút lezárása (kútakna, kútház, kútszekrény, kútsapka).

  1. A használat során keletkező szennyvíz elhelyezési módja.
  2. Fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: kútr.) 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
  3. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a kútr. 13. § (2) bekezdése szerinti szakember is): a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút az érvényes műszaki, biztonsági, vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kerül kialakításra.
  4. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma
  5. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
  6. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
  7. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
  8. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
  9. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.
  10. A kút műszaki adatai:

6.1.    talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);

6.2.    csak fúrt kút esetében:

6.2.1.    iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.2.    csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.3.    szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,

6.2.4.    csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).

6.3.    A kút-felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.

6.4.    A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.

6.5.    csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.

6.6.    A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.

6.7.    Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.

6.8.    Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.

6.9.    Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási vagy létesítési engedéllyel nem rendelkező kút üzemeltetési engedélye iránti kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).

III.    A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma

  1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
  2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
  3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).
  4. A megszüntetés tervezett műszaki megoldása.
  5. Fúrt kút esetén a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
  6. melléklet a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelethez5

A vízügyi hatósági jogkörbe tartozó eljárásokhoz szükséges dokumentáció tartalma

  1. A vízügyi hatóság engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények vízjogi engedélyezési eljárásához, valamint a vízbázis biztonságba helyezése érdekében indult eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma
  2. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett felszín alatti vízilétesítmény, valamint a vízbázis adatai

2.1.    A vízilétesítmény(ek), vízbázis megnevezése.

2.2.    Az érintett terület: település, cím, helyrajzi szám.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízigénybevételt, illetve a vízbesajtolást szolgáló vízilétesítmény típusa, a vízhasználat minősítése (köz, magán) a vízhasználat célja (ivó-, ipari, öntözési, egyéb mezőgazdasági, fürdővízellátási, energetikai, kárfelszámolási vagy bányászati hasznosítás, monitoring), a vízilétesítmény típusa (fúrt, ásott, csápos, sírkút, galéria vagy forrás), a felszín alatti víz típusa (parti szűrésű, talaj-, réteg-, karszt- vagy hasadékvíz), továbbá a felszín alatti víz hőmérséklete (hideg vagy termál);

2.3.2.    a vízhasználat mértékadó kapacitása (mennyiségi, minőségi bontás, maximális vízhozam, vízminőség-változás) l/percben és m3/napban, a vízminőség, a vízkészlet és a vízhasználat szempontjából;

2.3.3.    vízigényszámítás, a vízhasználatra vonatkozó üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos, időszakos);

2.3.4.    az egyes vízilétesítmények, vízhasználat részletes műszaki leírása:

  1. a)    kút talpmélysége, a béléscsövezés mélységtartománya, átmérője, anyaga, a szűrőzés mélységköze, átmérője, típusa,
  2. b)    kapacitás (l/perc, m3/nap, m3/év),
  3. c)    vízhasználat módja (szabad kifolyású vagy szivattyús, ez utóbbi esetben a szivattyú típusa, elhelyezése, kapacitása és üzemi jellemzői),
  4. d)    kapcsolódó műtárgyak és azok paraméterei (a kútfejakna, szerelvénysor),
  5. e)    vízmérési és mintavételi megoldások,
  6. f)    egyéb jellemző műszaki adatok, méretek és metszetek,

2.3.5.    a földtani viszonyok ismertetése (rétegsor tagolódása, kőzettani kifejlődés, szerkezeti viszonyok),

2.3.6.    a vízföldtani modell ismertetése:

  1. a)    a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paramétereit (porozitás, tárolási tényező, rétegvastagság, transzmisszibilitás, vertikális áteresztőképességi együttható) a felszíntől egészen a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoporttal bezáróan,
  2. b)    a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paraméterei a felszíntől a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoportig,
  3. c)    a felszíni és a felszín alatti vízkészletek jellemző adatai, a felszín alatti vizek utánpótlódási és áramlási viszonyai, a becsült természetes, a vízkivétel üzembe helyezése előtt meglévő, továbbá az üzemi állapotnak megfelelően,
  4. d)    a vizsgált területen található, kimutatható hatással rendelkező vízkivételek leírása, számításba véve a már legalább elvi engedéllyel rendelkező tervezett vízkivételeket,
  5. e)    a vizsgált terület felszín alatti vizei minőségi jellemzése úgy, hogy a bemutatás részletessége arányban legyen az egyes víztesteknek a tervezett vízkivétel utánpótlódásában betöltött szerepével;

2.3.7.    kutak esetén a vízbeszerzési terv (vízföldtani szakvélemény);

2.3.8.    általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti a vízbeszerzés helyét és szükség esetén a vízelvezetést a befogadóig;

2.3.9.    részletes helyszínrajz 1:1000–1:4000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

  1. a)    a vízbeszerzési létesítmény(ek) közvetlen környezetének eredeti és a tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági adatokkal,
  2. b)    az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,
  3. c)    a vízelvezetés nyomvonalát és befogadóját;

2.3.10.    a vízbeszerzési létesítmény és csatlakozó létesítményei (kútfejakna, gépészet, szerelvénysor, a kútnak vízellátó műbe tervezett bekapcsolás esetén a bekötésnek és műtárgyainak) általános terve;

2.3.11.    a rendkívüli szennyezés elkerülését szolgáló kárelhárítási létesítmények és intézkedések terve;

2.3.12.    szükség szerint a vízelvezetés módja és az elvezetett víz befogadója.

2.4.    A vízbázis biztonságba helyezését megalapozó dokumentáció:

2.4.1.    a védőidomok, védőterületek meghatározásának bemutatása (a szivárgáshidraulikai számítások ismertetése, beleértve a módszert, az adatokat, a számítás, illetve a becslés során tett megfontolásokat és az eredményeket olyan részletességgel, hogy megítélhető legyen a kijelölés kellő alapossága és szakszerűsége, az inhomogenitások módosító hatásainak figyelembevétele);

2.4.2.    a védőidomok, védőterületek leírása (ezek határoló vonalainak térképi ábrázolása a földhivatal nyilvántartás egységeihez igazítva, a belső és külső védőterületek ábrázolása az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán, de legalább 1:4000-es méretarányban, az ezen kívüli területek ábrázolása 1:10 000-es, kivételes esetekben 1:25 000-es méretarányú térképeken);

2.4.3.    a szennyezőforrások ismertetése az alábbi csoportosításban: a vízkészlet állapotát befolyásoló létesítmények és tevékenységek, a szennyezőforrások jelentőségével arányos bemutatása, értékelve a vízkészletek állapotára gyakorolt hatásukat:

Szennyezőforrások ismertetése a tervdokumentációban

A B
1. Szennyezőforrás típusa A dokumentációnak tartalmazni kell
2. Kommunális
3. – Csatornázott lakó- és egyéb beépített területek
– Csatornázott területek
A csatornázott terület, lakosszám, szennyvíztisztító, a tisztított szennyvíz befogadója, a szennyvíziszap tárolási és elhelyezési területe (EOV koordináták)
4. A csatornázás nélküli lakó- és egyéb beépített területek, lakosszám, a zárt szennyvíztárolók helye, működésének megbízhatósága, adatok a szennyvíz rendszeres elszállításáról (az összes keletkezett és a tárolóba jutott szennyvíz, valamint az elszállított mennyiség összehasonlítása)
5. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezése
6. A szennyvízszikkasztások bemutatása [a szikkasztás helye, módja (EOV koordináták), az elszikkasztott szennyvíz becsült mennyisége és minősége, a szikkasztóművek állapota]
7. – Hulladékelhelyezés A hulladéklerakók helye, az eddig elhelyezett hulladékok mennyiségének közelítő meghatározása, a jelenleg érkező hulladékmennyiség becslése, a lerakó kiterjedése és üzemeltetési módja
8. Építési hulladék lerakásának helye (ha nem a kommunális hulladék lerakóban történik) EOV koordináták megadásával
9. – Temető Helye, kiterjedése
10. Ipar
11. – Föld alatti tárolótartályok Helye, a tárolt anyag mennyiségének és minőségének meghatározása, a tárolók állapota, állapotellenőrzésének rendje, eddigi meghibásodások, kiszivárgott anyag mennyisége
12. – Folyadékszállító vezetékek Helyük, szállított anyag, meghibásodások
13. – Ipari üzemek hulladék-elhelyezése (ideértve az ipari szennyvizeket is) Helye, az elhelyezett hulladék (szennyvíz) mennyisége és minősége, az elhelyezés rendszere (befogadó megnevezése, EOV koordinátái), szakszerűsége a vízvédelem szempontjából
14. – Ipari nyersanyagok feldolgozó- és tárolóhelyei Tárolás és feldolgozás módja, a kimutathatóan a felszín alá kerülő anyagveszteség becslése, szállítási útvonalak, a jelenleg vagy korábban észlelt szennyeződések, rendkívüli szennyezések és azok elhárítására tett intézkedések
15. Mezőgazdaság
16. – Öntözés Kiskertekben, mezőgazdasági területen, az öntözővíz eredet (az esetleges szennyvíz- vagy hígtrágyaöntözés részletes bemutatása)
17. – Vegyszerhasználat Az érintett területek, a követett gyakorlat ismertetése (ideértve a rendszeresen alkalmazott anyagok, mennyiségük és kiadagolási technológiájuk meghatározását)
18. – Vegyszerek tárolóhelyei Tárolás módja, a kimutathatóan a felszín alá kerülő anyagveszteség becslése, szállítási útvonalak, jelenleg vagy korábban észlelt szennyeződések, rendkívüli szennyeződések és azok elhárítására tett intézkedések
19. – Állattartás, állattenyésztés Az érintett terület, rendszerek és létesítmények ismertetése, a trágya- és szennyvízelhelyezés módja (beleértve a legeltetést is), különös tekintettel a hígtrágya-elhelyezés és -tárolás létesítményeinek kialakítására, a veszélyeztetés értékelésére, az esetlegesen elszivárgó anyagok mennyiségének és minőségének becslésére
20. Közlekedés Autópályák, utak, parkolók, üzemanyagtöltő-állomások, gépkocsimosó-, javító műhelyek, sódepónia, vasút, vasúti létesítmények bemutatása, értékelése. Az alkalmazott technológia, vegyszerhasználatok, -tárolás, jelenleg vagy korábban észlelt szennyeződések, rendkívüli szennyezések és azok elhárítására tett intézkedések
21. Bányászat
22. – Bányák (külszíni és mélyművelésű)
23. = működő bányák Helye, kiterjedése, művelési technológia, külszíni bányáknál a legmélyebb szint meghatározását a felszín alatti víz szintjéhez képest, a mélyművelésű bányáknál az érintett mélységköz, a műveléshez, illetve a gépek működtetéséhez használt üzemanyagok, különféle vegyi anyagok fajtái, mennyisége
24. = felhagyott bányák Helyük, kiterjedésük, állapotuk értékelése, az eddigi rekultiváció módjával együtt, felhagyott külszíni bányáknál a bányatavak állapota, víz- és üledékminőségének meghatározása az esetleges meglévő vagy tervezett hasznosítás módjával együtt A mélyművelésű bányák vízfelengedésének üteme, mennyiségi és minőségi hatásai (a bányában hagyott szennyező anyagok és lehetséges mobilizálódásuk)
25. Egyéb
26. – Terepmélyedések, vizenyős területek Annak felderítésével, hogy nem gyűlik-e össze ilyen területeken szennyező anyagokat tartalmazó víz
27. – Vízfolyások (állandó vagy időszakos) Annak felderítésével, hogy ezekből nem szivároghat-e szennyezett felszíni víz a felszín alá
28. – Használatban lévő és használaton kívüli fúrások, kutak A műszaki-hidrológiai dokumentációk alapján értékelve a vízzáró képződmények harántolásával okozott veszélyt, különösen állagromlás esetén

2.4.4.    a biztonságba helyezéshez szükséges, javasolt intézkedések bemutatása (beleértve azok végrehajtásának tervezett módját, ütemezését és várható költségeit):

  1. a)    megfigyelőhálózat kialakítása, bővítése; üzemeltetésének, valamint a területhasználatok figyelemmel kísérésének, az adatok gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának és értékelésének rendje,
  2. b)    a térszín és a felszíni vízelvezetés rendezése,
  3. c)    javaslat a szennyezés veszélyével járó létesítmények, tevékenységek korlátozására, átalakítására, megszüntetésére,
  4. d)    javaslat a tényleges szennyezőforrások felszámolására,
  5. e)    javaslat a további (új) létesítmények telepítésére, a különféle tevékenységek folytatására vonatkozó korlátozásokra, tiltásokra (megkülönböztetve azokat a tevékenységeket, amelyeket tilos végezni, vagy bizonyos feltételekkel fokozott ellenőrzés mellett lehet folytatni, illetve esetileg lehet engedélyezni);

2.4.5.    javaslat a meglévő vízkivétel kitermelt vízmennyiségének módosítására, a vízkezelési technológia megváltoztatására, a vízbázis esetleges kiváltására, aktív vízbázisvédelemre (ha ezeket a biztonságba helyezés szükségessé teszi);

2.4.6.    a védőterület megállapításával érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatai, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez (átvezetéshez) is alkalmas vázrajz;

2.4.7.    a hasznosításba vont vízkészlet biztonságban tartásával összefüggő használati korlátozások tartalmára vonatkozó javaslat figyelemmel az érintett ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartási adataira és az ingatlan tényleges használatára, hasznosítására;

2.4.8.    a használati korlátozásokon túlmenően szükséges intézkedésekre, építmények átalakítására, megszüntetésére vagy építési tilalom elrendelésére vonatkozó javaslat a védőterület kialakítása, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságba helyezése érdekében;

2.4.9.    az igénybe vett felszín alatti vízbázis utólagos biztonságba helyezése érdekében a vízbázis igénybevételével és a vízilétesítmény üzemeltetésével összefüggő feltárt állapot;

2.4.10.    a védőidom, a védőterület kijelölésével érintett használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges megjelölése;

2.4.11.    a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – adatok.

2.5.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.6.    Üzemeltetési engedély esetén:

2.6.1.    fényképfelvétel a kútról és környezetéről;

2.6.2.    a kútr. szerinti esetekben a vízföldtani napló;

2.6.3.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.6.4.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.6.5.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.6.6.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyv;

2.6.7.    a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatok (az igényelt, valamint engedélyezett víz mennyiségét és minőségét);

2.6.8.    a közműves vízellátó (vízkezelő) mű esetén az üzemeltetési szabályzat, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítás, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatok és működési szabályzat;

2.6.9.    a vízkivételi művek külön jogszabály szerinti alapállapot vizsgálatának adatai.

  1. Kérelmezett/engedélyezett háztartási kút adatai (a 2. pontban foglaltak helyett)

Ha a kút épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül, 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, de a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint, és így engedélyezése a vízügyi hatóság jogkörébe tartozik, akkor a dokumentáció tartalma azonos a 2. mellékletben meghatározottakkal.

  1. A megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges egyszerűsített dokumentáció tartalma (a 2. pontban foglaltak helyett)

4.1.    A kút azonosításához szükséges adatok.

4.2.    A talpmélység, a béléscsövezés mélysége, átmérője, a szűrőzés mélysége, átmérője.

4.3.    Egyéb jellemző műszaki adatok, amelyek a hatóság engedélyében nem szerepelnek.

4.4.    A vízilétesítmény, valamint a szakszerű eltömedékelés módjának részletes műszaki leírása.

  1. A tervezett vízilétesítmények (galéria, kút, kútfürt, vízakna, felszín alatti vízbetáplálás – vízterhelési pont, felszín alatti vízelvonás – vízterhelési pont, felszínközeli vízrajzi állomás, felszín alatti vízrajzi állomás, felszín alatti vízminőségi megfigyelő állomás, felszínközeli vízminőségi megfigyelő állomás, védőterület, védőidom, ivó-, gyógy- és ásványvíz vízbázis vagy forrás vízrajzi megfigyelő állomás) részletes műszaki adatai.
  2. Vízellátó művekre vonatkozó dokumentáció tartalma
  3. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    Új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    Meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény adatai

2.1.    A vízilétesítmény megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízgazdálkodási és területi adatok:

  1. a)    vízbeszerzés és felhasználás helye,
  2. b)    vízigények mennyiségi és minőségi bontásban,
  3. c)    ellátandó egységek (fő, település, üzem, intézmény);

2.3.2.    a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye;

2.3.3.    a vízilétesítmény fő jellemzői:

  1. a)    felszín alatti vízbeszerzés esetén a 2.3.1. a) pontban meghatározott szerint,
  2. b)    felszíni vízbeszerzés esetén:
  3. ba)    vízfolyás (tó, tározó, csatorna), neve, helye,
  4. bb)    vízkivétel helye, szelvényszáma (EOV, valamint EOTR koordináta),
  5. bc)    vízkivétel módja,
  6. bd)    vízkivételi rendszer kapacitása és vízigények (l/perc, m3/nap), üzemórák,
  7. be)    vízminőségi jellemzők,
  8. bf)    üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos),
  9. bg)    vízkivétel leírása, a vízkivételi mű vízszintes és magassági elhelyezése (EOV koordináták);

2.3.4.    víztisztítástechnológiája, műtárgyai, azok fő jellemzői;

2.3.5.    vízszállítás és -elosztás fő jellemzői:

  1. a)    csőhálózat általános jellemzése (anyag, átmérők, hosszak, nyomásviszonyok, közbenső nyomásfokozók, átemelések, zónák),
  2. b)    fővezeték felsorolása átmérők és anyag szerint;

2.3.6.    víztárolás lényege, megoldása, kapacitása (m3), szintszabályozás;

2.3.7.    melléklétesítmények;

2.3.8.    vízmérés;

2.3.9.    túlfolyó vizek elvezetése és befogadója, a befogadóra gyakorolt hatás vizsgálata;

2.3.10.    védőterület, védősáv, kereszteződések;

2.3.11.    vízfelhasználás és technológiája;

2.3.12.    az igénybe vett vízkészletet érő rendkívüli szennyezés esetére előkészített kárvédelmi létesítmények, technológiai beavatkozások, intézkedési tervek.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve (vízbeszerzés, víztisztítás, víztárolás, vezetékek)

2.4.1.    a meglévő és tervezett vízbeszerzési helyeket;

2.4.2.    az ellátandó üzemet, intézményt, települést és azok határát;

2.4.3.    az elfolyó vizek elvezetését és befogadóját (EOV koordináták).

2.5.    Részletes helyszínrajz 1:1000–1:4000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.5.1.    az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát;

2.5.2.    a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőkkel;

2.5.3.    a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát;

2.5.4.    a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel;

2.5.5.    a vezeték-, az út-, a vasút-, és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk feltüntetésével (vízilétesítmény szelvényszámát is);

2.5.6.    a védőterületet (ezen belül a belső, külső hidrogeológiai védőövezetet), a védőterületek határait, a védősávokat, a védőidomot, feltüntetve az érintett ingatlanok helyrajzi számait is;

2.5.7.    a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat;

2.5.8.    a közigazgatási határokat;

2.5.9.    a befogadókat.

2.6.    Hossz- és keresztszelvények 1:1000–1:10000 méretarányban

2.6.1.    a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve

  1. a)    tengelyvonalban ábrázolva terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel,
  2. b)    keresztezéseket (út, vasút, egyéb közművek, vízfolyás),
  3. c)    vízszállító képességet,
  4. d)    csőanyagot és -átmérőt,
  5. e)    védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével;

2.6.2.    a működési (hidraulikai) hossz-szelvény (a víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra);

2.6.3.    a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvény, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható;

2.7.    A vízilétesítmények és műtárgyak általános terve nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel.

2.8.    A csővezetékeknek vízfolyásokkal és egyéb közművekkel történő keresztezésére vonatkozó részlettervek az abszolút magassági adatok feltüntetésével.

2.9.    A víztisztító mű létesítményeinek helyszínrajza, hidraulikai hossz-szelvénye technológiai adatokkal és a műtárgyak általános tervei a technológiai berendezések feltüntetésével.

2.10.    Hidrológiai és hidraulikai számítások.

2.11.    Víztisztítás-technológia tervezett végeredményét és hatásfokát, vízminőségi paraméterekben.

2.12.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.13.    Közcélú szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem esetén:

2.13.1.    a vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan általános és részletes helyszínrajza, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térképe, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalás, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölése;

2.13.2.    a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatai.

2.14.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.14.1.    az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezése és az üzemeltetés jogcíme, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítása, szerződése, nyilatkozata;

2.14.2.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.14.3.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.14.4.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.14.5.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása;

2.14.6.    befogadói nyilatkozat;

2.14.7.    alapállapot vizsgálatának adatai;

2.14.8.    a közműves vízellátó (vízkezelő) mű esetén az üzemeltetési szabályzat, egyedi vízellátás esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítás, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatok és működési szabályzat.

  1. A megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges egyszerűsített dokumentáció tartalma (a 2. pontban foglaltak helyett)

3.1.    A vízimunka megnevezése, helye (helyrajzi száma) az érintett közigazgatási egység(ek) megnevezése.

3.2.    A vízgazdálkodási és területi adatok:

3.2.1.    vízbeszerzés és felhasználás helye;

3.2.2.    vízigények mennyiségi és minőségi bontásban.

3.3.    A létesítmény fő jellemzői:

3.3.1.    felszín alatti vízbeszerzés esetén a 3.2.1. pontban meghatározott szerint,

3.3.2.    felszíni vízbeszerzés esetén

  1. a)    felszíni víz (vízfolyás, tó, tározó, csatorna), neve, helye,
  2. b)    vízkivétel helye, szelvényszáma (EOV, illetőleg EOTR koordináta),
  3. c)    vízkivétel módja,
  4. d)    vízkivételi rendszer kapacitása (l/perc, m3/nap), üzemórák,
  5. e)    vízkivétel leírása, vízszintes és magassági elhelyezése;

3.3.3.    a megszüntetésre kerülő csőhálózat általános jellemzése:

  1. a)    csőhálózat általános jellemzése (anyag, átmérők, hosszak, nyomásviszonyok, közbenső nyomásfokozók, átemelések, zónák),
  2. b)    fővezeték felsorolása átmérők és anyag szerint.
  3. A tervezett vízilétesítmények (vízműrendszer, víztermelő mű, víztisztító mű, vízszállító mű, települési elosztóhálózat, víztároló, galéria, kút, kútfürt, vízakna, felszíni vízkivétel – vízterhelési pont, felszíni vízbevezetés – vízterhelési pont, felszín alatti vízelvonás – vízterhelési pont, védőterület, védőidom, ivó-, gyógy- és ásványvíz vízbázis, állattartó vízhasználati telep, fürdő vízhasználati egység, ipari vízhasználati telep, természetvédelemi vízhasználati egység, felszínközeli vízrajzi állomás, felszín alatti vízrajzi állomás, felszíni vízrajzi állomás vagy forrás vízrajzi megfigyelő állomás, egyéb vízhasználatok) részletes műszaki adatai.

III.    Szennyvízelvezetésre, szennyvíztisztításra, szennyvízelhelyezésre vonatkozó dokumentáció tartalma

  1. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    Új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    Meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény adatai

2.1.    A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízgazdálkodási és a területi adatok:

  1. a)    a szennyvíz keletkezésének és elhelyezésének helye (EOV koordináták),
  2. b)    a keletkező szennyvíz jellege (házi, ipari, mezőgazdasági, vegyes),
  3. c)    a szennyvíz mennyiségi és minőségi adatai, a szennyvíz tisztítás indoka,
  4. d)    a szennyvíztermelő (fő, település, üzem, intézmény),
  5. e)    a szennyvíztisztítás technológiája (fokozatai, a fokozatok technológiai típusai), a szennyvíztisztítás technológiai megoldása (mechanikai, biológiai, III. fokozat tervezett hatásfok);

2.3.2.    a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye;

2.3.3.    a létesítmények főbb jellemzői:

  1. a)    a csatornázás jellege,
  2. b)    a csatornák általános jellemzése,
  3. c)    átemelők főbb jellemzői,
  4. d)    átemelőkhöz tartozó vízgyűjtő területek,
  5. e)    átemelő szivattyúk és kapacitásuk,
  6. f)    főgyűjtők felsorolása átmérők szerint,
  7. g)    tisztítás és elhelyezés módja, rendszere és folyamata (technológiája),
  8. h)    a tisztítótelep egyes fontosabb elemeinek kapacitása (mennyiségi és minőségi),
  9. i)    tisztítás hatásfoka, a tisztított szennyvíz jellemzői (mennyiségi, minőségi) és befogadóba vezetése, tisztított szennyvíz paramétereinek felsorolása,
  10. j)    szennyvíziszap kezelése, elhelyezése, hasznosítása,
  11. k)    melléklétesítmények,
  12. l)    próbaüzemi előírások, próbaüzemi terv,
  13. m)    védőterület, védősáv, kereszteződések,
  14. n)    tervezett tisztítási technológiák alkalmazási engedélye.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.4.1.    a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve a befogadót, tisztítótelepet, főgyűjtőket, átemelőket,

2.4.2.    a szennyvízkibocsátó üzemet, intézményt, települést,

2.4.3.    a közigazgatási határokat,

2.4.4.    a védőterületeket, védősávokat és ezek határvonalát.

2.5.    Részletes helyszínrajz 1:1000–1:4000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.5.1.    a létesítményekkel érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,

2.5.2.    a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőket,

2.5.3.    a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát,

2.5.4.    a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel,

2.5.5.    a vezeték-, az út-, a vasút- és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk (a vízilétesítmény szelvényszámának) feltüntetésével,

2.5.6.    a vízilétesítmény környezetének beépítettségét a szükséges sávszélességben,

2.5.7.    a védőterületek és védősávok határát a helyrajzi szám feltüntetésével,

2.5.8.    a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat,

2.5.9.    a közigazgatási határokat,

2.5.10.    a befogadókat szelvényszámmal és magassági adatokkal.

2.6.    Hossz- és jellemző keresztszelvények (hossz-szelvények 1:1000–1:5000 méretarányban, a keresztszelvények 1:100 méretarányban) az alábbiak szerint

2.6.1.    a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve

  1. a)    tengelyvonalban ábrázolva befogadót, terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel,
  2. b)    a csatorna és csővezeték vízfolyásokkal, illetve egyéb vonalas létesítményekkel való keresztezését,
  3. c)    vízszállító képességet, esést,
  4. d)    csőanyagot és -átmérőt,
  5. e)    védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével;

2.6.2.    a működési (hidraulikai) hossz-szelvényt (víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra);

2.6.3.    a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvényt, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható.

2.7.    A vízilétesítmények és műtárgyak általános terve nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel.

2.8.    A szennyvíztisztító létesítményei helyszínrajza, a tisztítás működési vázlata technológiai adatokkal, hidraulikai hossz-szelvénye technológiai adatokkal és a műtárgyak általános tervei a hasznos térfogatok és a technológiai berendezések feltüntetésével.

2.9.    Hidrológiai (egyesített rendszer esetén) hidraulikai és technológiai számítások.

2.10.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.11.    A térségi rendszerek, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságának megalapozására a Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet módszertana alapján készített – pozitív értelmű eredménnyel zárult, felülvizsgálati eljárást megalapozó – dokumentáció és az agglomerációs jóváhagyásról szóló értesítés.

2.12.    Közcélú szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem esetén:

2.12.1.    a vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan általános és részletes helyszínrajza, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térképe, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalás, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölése;

2.12.2.    a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatai.

2.13.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.13.1.    az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezése és az üzemeltetés jogcíme, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítása, szerződése, nyilatkozata;

2.13.2.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.13.3.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.13.4.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.13.5.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása;

2.13.6.    befogadói nyilatkozat;

2.13.7.    alapállapot vizsgálatának adatai;

2.13.8.    a szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzat, egyedi szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítás, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatok és működési szabályzat.

  1. A tervezett vízilétesítmények (szennyvízrendszer, szennyvízgyűjtő hálózat, szennyvízszállító mű, szennyvíztisztító mű, kibocsátási pont – szennyvíztisztító telep, kommunális (települési) vízhasználati egység vagy vízhozammérő műtárgy) részletes műszaki adatai.
  2. Közműves szennyvízelvezető és tisztítóműbe történő bebocsátást megelőző előtisztításra vonatkozó dokumentáció tartalma
  3. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    Új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    Meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény adatai

2.1.    A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    az előtisztítást szolgáló vízilétesítmény (műtárgy) helyének megnevezése (EOV koordináták), a létesítménnyel érintett földrészletek ingatlan-nyilvántartási azonosítási adatai (helyrajzi szám), valamint a tulajdonviszonyok megjelölése;

2.3.2.    vízgazdálkodási területi adatok:

  1. a)    szennyvíz keletkezésének helye (üzem, intézmény, telephely, üzemrész), valamint a gyártástechnológia rövid jellemzése,
  2. b)    keletkező szennyvíz mennyiségi és minőségi adatai, a kérelem időpontjában, valamint a meglévő szennyvízkezelésre, előtisztításra vonatkozó adatok;

2.3.3.    a tervezett előtisztítási technológia, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, kapcsolata a szennyvízelvezető művel;

2.3.4.    a tervezett létesítmények (műtárgyak) műszaki jellemző adatai (mennyiségi, minőségi, kapacitás), a szennyvízelvezetés jellege;

2.3.5.    az előtisztítás hatásfoka, az előtisztított szennyvíz jellemzői, a közüzemi szennyvízelvezető műbe bebocsátás helye (EOV koordináták), továbbá az előtisztítás során keletkező hulladékok, iszapok veszélyességi besorolása, mennyisége, várható minősége, a hasznosítás és elhelyezés módja;

2.3.6.    a technológiai számítások,

2.3.7.    jogszabályban meghatározott védőtávolságok, illetve az erre vonatkozó adatok;

2.3.8.    próbaüzemi terv: előírások.

2.4.    Áttekintő helyszínrajz M: 1:500–1:5000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti a tervezett létesítményt és környezetét a befogadó bebocsátási pontjával, vízszintes és magassági adatokkal.

2.5.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.6.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.6.1.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.6.2.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.6.3.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása;

2.6.4.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.6.5.    kezelési és karbantartási utasítások, valamint kárelhárítási felkészülésre vonatkozó, műszaki és szervezeti adatok és működési szabályzat;

2.6.6.    jogszabály vagy hatósági előírás esetén üzemeltetési szabályzat;

2.6.7.    a csatlakozással megvalósított vízilétesítmény esetén nyilatkozat, hogy az adatok – ideértve a csatlakozással megvalósult vízilétesítményekre vonatkozó megállapodást – változatlanok, vagy ellenkező esetben az eltérésre vonatkozó megállapodások, illetőleg tervdokumentáció.

2.7.    Befogadói nyilatkozat.

  1. A tervezett vízilétesítmények (szennyvízrendszer, ipari vízhasználati telep vagy vízhozammérő műtárgy) részletes műszaki adatai.
  2. A vízilétesítményhez történő csatlakozásra vonatkozó dokumentáció tartalma
  3. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény vagy vízhasználat/vízimunka adatai

2.1.    A vízilétesítmény vagy vízhasználat/vízimunka megnevezése:

2.1.1.    a csatlakozás alapját képező vízilétesítmény;

2.1.2.    a csatlakozással megvalósuló vízhasználat vagy vízilétesítmény.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a csatlakozással megvalósuló vízhasználatra vagy vízilétesítményre vonatkozó jellemző adatok, annak megjelölésével, hogy a meglevő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítmény eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel;

2.3.2.    a csatlakozás megvalósításának műszaki tervdokumentációja;

2.3.3.    a létesítmény közös használatára vonatkozó nyilatkozatok, megállapodások, vagy azok hiányában az érdekeltek ezzel kapcsolatos nyilatkozata;

2.3.4.    az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló vizek, illetőleg közcélú vízi létesítmények olyan igénybevétele esetén, amely a közfeladatok, illetve a közérdek mértékét meghaladó többletfenntartást eredményez, a felek külön jogszabályban meghatározott tartalmú megállapodása;

2.3.5.    befogadói nyilatkozat, ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény által a befogadóba (a felszíni vízbe, valamint annak medrébe) vezetett víz veszélyezteti a befogadó vízelvezető képességét, illetve a tervezett vízilétesítmény megvalósítása a befogadó igénybevételével jár.

  1. A tervezett vízilétesítmények (létesített vízfolyás, mesterséges állóvíz, tározó, felszíni vízkivétel – vízterhelési pont vagy felszín alatti vízelvonás – vízterhelési pont) részletes műszaki adatai.
  2. Az öntözőtelepre vonatkozó dokumentáció tartalma
  3. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény vagy vízhasználat adatai

2.1.    A vízilétesítmény, vízilétesítmény vagy vízhasználat megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    az öntözőtelep helye és területe;

2.3.2.    az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület tervezett növénykultúrái;

2.3.3.    a vízkivétel módja (gravitációs vagy gépi emelés), helye, a vizet adó felszíni megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése, vagy a vizet adó felszín alatti víz esetén a vízbeszerzés helye (település, hrsz., EOV koordináták), a vízilétesítmény típusa;

2.3.4.    az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy szakaszhatárainak szelvényszáma, valamint a vízfolyás, tó, holtág, tározó maximális-minimális vízszintje, illetőleg a csatorna üzemvízszintje;

2.3.5.    vízigényszámítás, a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/mp, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/mp) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama, szennyvíz öntözése esetén a szennyvíz minősége;

2.3.6.    felületi öntözés esetén a lecsapolásra kerülő víz közvetlen és közvetett befogadójának megnevezése, a torkolati szelvényszám megjelölésével, a legnagyobb vízhozama és ennek várható ideje;

2.3.7.    az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetése;

2.3.8.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000–1:100000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.4.1.    az öntözendő területnek és a közvetlen környéknek az öntöző-, belvízcsatornáját;

2.4.2.    a legközelebbi település belterületének határvonalát.

2.5.    Részletes (rétegvonalas) helyszínrajz 1:4000–1:10000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.5.1.    az öntözendő terület rétegvonalát (felületi öntözési módnál);

2.5.2.    az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak elhelyezését magassági adatokkal megadva;

2.5.3.    annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyen az öntözőtelep épül, valamint a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát;

2.5.4.    az érintett vízfolyásokat, belvízcsatornákat, valamint a többi vízi- és egyéb létesítményeket.

2.6.    Telepen belül az állandó jellegű vízellátó és lecsapoló felszíni csatornák hossz-szelvénye és mintakeresztszelvénye.

2.7.    Az öntözőtelep műtárgyainak általános terve.

2.8.    Talajvédelmi terv.

2.9.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.10.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.10.1.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.10.2.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.10.3.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.10.4.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása;

2.10.5.    ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg, az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalma, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatok.

  1. Öntözőtelep megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges egyszerűsített dokumentáció tartalma (a 2. pontban foglaltak helyett)

3.1.    Az öntözőtelep helye és területe.

3.2.    A vízkivétel módja (gravitációs vagy gépi emelés) helye, a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése.

3.3.    Az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy szakaszhatárainak szelvényszáma.

3.4.    A felhasznált öntözővíz mennyisége (l/mp, m3/év).

3.5.    Az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetése.

3.6.    Az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása.

  1. A tervezett vízilétesítmények (öntözőrendszer, öntözőfürt, szivattyútelep, szivattyúállás, kút, kútfürt, létesített vízfolyás, tározó, áteresz, bujtató, bukó, duzzasztómű, osztómű, szivornya, zsilip, felszín alatti vízelvonás – vízterhelési pont, felszíni vízkivétel – vízterhelési pont, öntözőtelep, rizstelep, felszíni vízbevezetés – vízterhelési pont vagy vízhozammérő műtárgy) részletes műszaki adatai.

VII.    Egyszerűsített öntözési vízhasználatra vonatkozó dokumentáció tartalma

  1. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (üzemeltetési) engedély iránti kérelem;

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízhasználat adatai

2.1.    A vízhasználat megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízkivétel helye: az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése;

2.3.2.    az öntözendő terület településnevének és helyrajzi számának megadása, illetve adott helyrajzi számú területen belüli öntözni kívánt részterület esetén annak pontos lehatárolása;

2.3.3.    az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület nagysága, növénykultúrája;

2.3.4.    vízigényszámítás, a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/s, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/s) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama.

2.4.    Egyszerűsített talajvédelmi terv.

  1. A megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges egyszerűsített dokumentáció tartalma (a 2. pontban foglaltak helyett)

3.1.    A vízkivétel helye: az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése.

3.2.    Az öntözött terület településnevének és helyrajzi számának megadása, illetve adott helyrajzi számú területen belül öntözött részterület esetén annak pontos lehatárolása.

3.3.    A felhasznált öntözővíz mennyisége (l/s, m3/év).

  1. A tervezett vízilétesítmények (öntözőrendszer, öntözőfürt, szivattyútelep, szivattyúállás, kút, kútfürt, létesített vízfolyás, tározó, vízhozammérő műtárgy, felszín alatti vízelvonás – vízterhelési pont, felszíni vízkivétel – vízterhelési pont, felszíni vízbevezetés – vízterhelési pont, öntözőtelep vagy rizstelep) részletes műszaki adatai.

VIII.    Halastavakra, víztározókra, holtágakra és talajvíztavakra vonatkozó dokumentáció tartalma

  1. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény, vízhasználat vagy vízimunka adatai

2.1.    A vízilétesítmény, vízhasználat vagy vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki megjelölése, a vízhasználat célja és indokolása, valamint helye és területe;

2.3.2.    a talajmechanikai feltárás jellemző adatai és a talajmechanikai szakvélemény;

2.3.3.    a rendelkezésre álló felszíni vagy felszín alatti víz mennyisége (a vízhasználat szempontjából a havi vízforgalom elemzése) és minősége, a vízilétesítmény táplálásának módja (természetes hidrológiai folyamatból származó víz, vagy mesterségesen épített vízilétesítmény vizéből táplálás) talajvíz tavaknál a talajvízjárás és a vízminőség elemzése;

2.3.4.    a vízgyűjtőterület leírása, valamint ennek és az érintett vízgyűjtőnek, vízfolyásnak, vízilétesítménynek, belvízrendszernek, öblözetnek a hidrológiai adatai, a mértékadó ár vagy belvízhozam, az ár- és belvízi vízhozamok levezetésének módja, továbbá az árhullám visszatartásának, illetőleg a belvíz tározása esetén a tározás időszakának és a tározandó víz mennyiségének meghatározása, talajvíztavaknál a talajvízjárás elemzése;

2.3.5.    a létesítmény tározó térfogatának meghatározása a tervezett üzemi- és árvízvízszinttel (szükség szerint: időszakok üzemi vízszintjeivel) a vízkivételt jellemző időszak (időszakok) feltüntetésével és a vízkivételt jellemző mennyiségi és minőségi adatokkal (l/sec, m3/sec), a tározó leeresztésének hidrológiai vizsgálata, a tározó térfogatának, felületének meghatározása üzemvízszinten és árvízszinten;

2.3.6.    a művek és berendezések (műtárgyak, gépek, berendezések), jellemző anyagkitermelő helyeknek a megjelölésével;

2.3.7.    halastó/tározó/holtág esetén vízigényszámítás, a feltöltéséhez és utánpótlásához szükséges víz mennyisége (l/sec, m3/sec, m3/hó, m3/idény, m3/év);

2.3.8.    a tározóból, halastóból, holtágból kiveendő, illetőleg a levezetendő víz mennyisége (l/sec, m3/sec az utóbbi folyamatos vízsugárban és mindkettő m3/sec) és minősége, valamint a leeresztés megoldása és időtartama, a leeresztett víz minősége és a befogadóra gyakorolt hatás vizsgálata;

2.3.9.    a halastó, tározó lecsapolásának és a vízelvezetésnek a módja, a befogadó megnevezésével és szelvényszámával, a leeresztés időszaka, a leeresztett víz minősége, a befogadóra gyakorolt hatás;

2.3.10.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása;

2.3.11.    a vízilétesítmény földműveinek hullámverés elleni védelme, a partvédelmi művek kialakítása.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10000–1:100000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti:

2.4.1.    a tározó, halastó főbb magassági adatait;

2.4.2.    a vízilétesítmény helyét, területét, illetőleg a vonalas létesítmények nyomvonalát;

2.4.3.    az érintett vízgyűjtő területet és annak kiterjedését (határát);

2.4.4.    a vízkivétel, illetve vízleeeresztés helyét (szelvényszám, EOV koordináta);

2.4.5.    a közvetlen környező vízfolyásokat és belvízcsatornákat;

2.4.6.    a legközelebbi település belterületének határvonalát.

2.5.    Rétegvonalas részletes helyszínrajz 1:1000–1:10000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.5.1.    az általános helyszínrajzon vagy digitális térképen felvett adatokat, kivéve belterület határvonalát;

2.5.2.    vonalas létesítmények esetében a szelvényezést;

2.5.3.    az egyes művek és berendezések (műtárgyak) helyét;

2.5.4.    a létesítmény befogadó képességét és legmagasabb vízszintjét, valamint az ez által borított terület határát;

2.5.5.    azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számát, amelyen a létesítmény épül, feltüntetve a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát;

2.5.6.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölését és helyét.

2.6.    Vonalas létesítmények hossz-szelvénye – ideértve a halastó, tározó hossz-szelvényét is –, valamint mintakeresztszelvényei, az üzemi vízszintek és műtárgyak bejelölésével.

2.7.    Művek (műtárgyak) és berendezések általános terve.

2.8.    Üzemeltetési szabályzata, beleértve a vízmennyiség és a vízminőség ellenőrzését és ha szükséges a technológiai vízminőség javító beavatkozások tervét is.

2.9.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.9a.    Vízelvezetés esetén az érintett befogadó kezelőjének hozzájárulása.

2.10.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.10.1.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.10.2.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.10.3.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.10.4.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása;

2.10.5.    ha jogszabály vagy hatósági előírja, üzemeltetési szabályzat;

2.10.6.    a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatai.

  1. A tervezett vízilétesítmények (tározó, mesterséges állóvíz, völgyzáró gát, zsilip, vízhozammérő műtárgy, halgazdasági telep, felszíni vízkivétel – vízterhelési pont, felszíni vízbevezetés – vízterhelési pont vagy felszíni vízrajzi állomás) részletes műszaki adatai.
  2. Vízszolgáltató művekre és vízelosztó rendszerekre vonatkozó dokumentáció tartalma
  3. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény, vízhasználat vagy vízimunka adatai

2.1.    A vízilétesítmény, vízhasználat, valamint vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki jellemzése, helye, célja és a létesítés indokolása;

2.3.2.    a vízfolyás (folyó, tó, csatorna, víztározó) megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízhozamai és/vagy vízszintjei;

2.3.3.    a mű által érintett terület jellege és kiterjedése;

2.3.4.    vízigényszámítás, a szükséges öntözővíz, illetőleg tápvíz mennyisége, minősége és a vízfelhasználás indokolása;

2.3.5.    a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adata;

2.3.6.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25000–1:100000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti:

2.4.1.    a magassági adatokat,

2.4.2.    azt a területet és üzemet, amelyre a vízszolgáltató mű szolgáltat,

2.4.3.    a főmű nyomvonalát,

2.4.4.    az érintett felszíni vizet (vízfolyást, csatornát, folyót, tavat),

2.4.5.    a legközelebbi település belterületének határvonalát.

2.5.    Részletes helyszínrajz 1:1000–1:10 000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti:

2.5.1.    a vízszolgáltató mű által ellátott területet és üzemet,

2.5.2.    a csatornák és nyomóvezetékek nyomvonalát,

2.5.3.    a vízfolyást, csatornát, folyót és annak szelvényezését, tó esetében az EOV koordinátákat,

2.5.4.    a műveket és műtárgyakat,

2.5.5.    az érintett vízi- és egyéb létesítményeket.

2.6.    A csatornák és nyomóvezetékek hossz-szelvénye (vízszintes vetületben 1:5000–1:10 000, magassági vetületben 1:100–1:200 méretarányban), a vízforrás keresztszelvényeivel, valamint az egyéb létesítmények keresztezési helyeinek és keresztezési műtárgyainak körvonalrajzával.

2.7.    A tervezett művek s műtárgyak általános terve.

2.8.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.9.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.9.1.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.9.2.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.9.3.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.9.4.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása;

2.9.5.    ha jogszabály vagy hatósági előírja, üzemeltetési szabályzat;

2.9.6.    ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg, az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalma, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatok.

  1. A tervezett vízilétesítmények (létesített vízfolyás, tározó, zsilip, folyószabályozási mű, áteresz, szivattyútelep, szivattyúállás, vízerő telep, felszíni vízkivétel – vízterhelési pont, vízátvezetés – vízterhelési pont, duzzasztómű, osztómű, szivornya, felszíni vízrajzi állomás vagy vízhozammérő műtárgy) részletes műszaki adatai.
  2. A vízfolyások rendezésére vonatkozó dokumentáció tartalma
  3. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény vagy vízimunka adatai

2.1.    A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízfolyás megnevezése, a vízimunka helye, célja és indokoltsága;

2.3.2.    a befogadó megnevezése, a betorkolás szelvényszáma, valamint szükség szerint az 1%-os, a 3–10%-os vízhozamok, valamint a befogadó kiépítési vízhozamának megadása;

2.3.3.    a vízkárral, valamint a vízmosással veszélyeztetett, és a vizsgált vízgyűjtő terület jellege, kiterjedése és mértékadó (vízhozama (vízmosás esetén az 1%-os, egyébként belterületen 1–3%-os, külterületen legfeljebb 10%-os előfordulási valószínűségi vízhozam), a tervezett levezetendő vízhozam megválasztása, annak indokolása;

2.3.4.    az árterületen levő, vízmosással érintett területen a vízmosással veszélyeztetett, nemzetgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések felsorolása;

2.3.5.    a meglévő és tervezett művek és műtárgyak leírása és jellemző műszaki és szelvényszám adatai;

2.3.6.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25000–1:100000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti:

2.4.1.    a magassági adatokat;

2.4.2.    a vízfolyás, illetve a (vízmosás)rendezés nyomvonalát és környezetét;

2.4.3.    a vízgyűjtőt;

2.4.4.    a vízfolyás, vízmosás rendezéssel érintett vízgyűjtőn levő települések belterületének határvonalát;

2.5.    Részletes helyszínrajz szükség szerint 1:1000–1:10000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti:

2.5.1.    a vízfolyás szelvényezett nyomvonalát;

2.5.2.    az árterület, a vízmosással veszélyeztetett, és az érintett vízgyűjtőterület határát;

2.5.3.    a vízkárral fenyegetett, valamint a vízmosással veszélyeztetett területen és a vízfolyás közvetlen környezetében lévő vízi- és egyéb létesítményeket;

2.5.4.    a műveket és műtárgyakat.

2.6.    A vízfolyás hossz-szelvényét, a befogadó keresztszelvényével (vízszintes vetület 1:1000–1:10000, magassági vetület 1:100–1:200, befogadó keresztszelvényénél vízszintes vetület 1:50–1:200, magassági vetület 1:100–1:200) és a műtárgyakkal, a keresztszelvényeket (1:50–1:200 ma. között) legfeljebb 500 méterenként, illetőleg a jellemző helyeken és az egyéb létesítmény keresztezési helyein a keresztezési műtárgyak körvonalrajzát, a jellemző adatok és méretek, valamint a jellemző vízszintek bejelölésével.

2.7.    A művek és műtárgyak általános terve.

2.8.    A hidrológiai és hidraulikai számítások.

2.9.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.9a.    Vízelvezetés esetén az érintett befogadó kezelőjének hozzájárulása.

  1. A tervezett vízilétesítmények (külterületi csapadékvíz-elvezető rendszer, létesített vízfolyás, tározó, áteresz, bujtató, bukó, duzzasztómű, fenéklépcső, csónakcsúszda, hallépcső, hordalékfogó, sankoló, osztómű, surrantó, szivornya, völgyzáró gát, zsilip, vízhozammérő műtárgy, szivattyútelep, szivattyúállás, talajcsövezett terület, felszíni vízbevezetés – vízterhelési pont, vízátvezetés – vízterhelési pont, zagytér vagy felszíni vízrajzi állomás) részletes műszaki adatai.
  2. A területi vízrendezésre vonatkozó dokumentáció tartalma
  3. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény vagy vízimunka adatai

2.1.    A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízimunka, illetőleg a vízilétesítmény megnevezése, helye, célja és indokolása;

2.3.2.    a befogadónak – ha szükséges, a közvetett befogadó – megnevezése, szelvényszáma és kiépítési vízhozama, tó vagy tározó esetében jellemző vízszintjei, szikkasztás esetén a befogadó földtani közeg és a talajvíz mennyiségi és minőségi állapotának jellemzése, hidrológiai számításokra alapozott hidraulikai méretezés;

2.3.3.    a vízimunkákkal, illetőleg a vízilétesítménnyel érintett terület jellege és kiterjedése;

2.3.4.    a levezetendő víz mennyisége és minősége, a levezetés indokolása, az esetleges lefolyás késleltetés (részleges vagy záportározás), továbbá a szikkasztás indoklása, alátámasztása talajmechanikai szakvéleménnyel;

2.3.5.    a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adatai;

2.3.6.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25000–1:100000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.4.1.    a magassági adatokat;

2.4.2.    azt a területet, amelyre a felszíni (területi)vízrendezés a völgyoldalak vízrendezése, a lecsapolás, talajcsövezés kiterjed, valamint a terület környezetét;

2.4.3.    a főgyűjtők nyomvonalát;

2.4.4.    a befogadó vízfolyást;

2.4.5.    az érintett területen és közvetlen környezetében lévő településeket.

2.5.    Részletes helyszínrajz 1:1000–1:10000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.5.1.    a vízrendezéssel, lecsapolással, alagcsövezéssel érintett vízgyűjtőterületet és annak közvetlen környezetét;

2.5.2.    a vízelvezető hálózat helyszínrajzi elrendezését;

2.5.3.    a befogadót, a lefolyás késleltető létesítményt és annak szelvényezését, szikkasztás esetén a súlyponti EOV koordinátát;

2.5.4.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények feltüntetését, szükség szerint feltüntetve az érintett és a tervezett létesítmények önálló szelvényszámát;

2.5.5.    a műveket és műtárgyakat.

2.6.    A főgyűjtők hossz-szelvényét műtárgyaikkal, a befogadó keresztszelvénnyel (vízszintes vetület 1:1000–1:10000, magassági vetület 1:50–1:200 méretarányban), a keresztszelvényeket (1:50–1:100 méretarányban) a jellemző helyeken és az egyéb létesítmények keresztezési helyein, a keresztezési műtárgyak körvonalrajzával, a vízelvezetők építési mintakeresztszelvényeit 1:25–1:100 méretarányban.

2.7.    A művek és műtárgyak általános terve.

2.8.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.8a.    Vízelvezetés esetén az érintett befogadó kezelőjének hozzájárulása.

2.9.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.9.1.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.9.2.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.9.3.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.9.4.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása;

2.9.5.    ha jogszabály vagy hatósági előírja, üzemeltetési szabályzat;

2.9.6.    ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult, az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalma, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatok.

  1. A tervezett vízilétesítmények (belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer, külterületi csapadékvíz-elvezető rendszer, létesített vízfolyás, áteresz, szivattyútelep, szivattyúállás, felszíni vízbevezetés – vízterhelési pont, talajcsövezett terület vagy zsilip) részletes műszaki adatai.

XII.    A belvízvédelmi művekre vonatkozó dokumentáció tartalma

  1. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény vagy vízimunka adatai

2.1.    A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki megjelölése, helye, célja és annak indokoltsága;

2.3.2.    a mentesített terület jellege és kiterjedése (ha vagy km2), az érintett belvízöblözet megnevezése, a mértékadó elvezetési intenzitás (l/sec*ha, l/sec*km2);

2.3.3.    a mentesített területen lévő, nemzetgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések felsorolása;

2.3.4.    a tervezett létesítmény nyomvonala;

2.3.5.    a befogadó vízfolyás.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10000–1:25000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.4.1.    a tervbe vett létesítményt;

2.4.2.    a mentesített területet és annak vízgyűjtőterületét, a települések kül- és belterületét;

2.4.3.    a befogadó vízfolyást.

2.5.    Részletes helyszínrajz 1:10000–1:50000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti:

2.5.1.    vonalas létesítmények (főcsatornák, töltések) esetén azok hossz-szelvényét (vízszintes vetület: 1:5000–1:20000, magassági vetület: 1:100), a műtárgyakkal, mértékadó vízszintekkel,

2.5.2.    a keresztszelvényeket (1:100 vagy 1:200 méretarányban) legfeljebb 500 méterenként, illetőleg a jellemző helyeken és egyéb létesítmények keresztezési pontján, a keresztezési művek körvonalrajzával, a mértékadó vízszintek bejelölésével.

2.6.    A művek és műtárgyak (ideértve a szivattyútelepeket és a szivattyúprovizóriumokat is) általános terve, a mértékadó vízszintek bejelölésével.

2.7.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.7a.    Vízelvezetés esetén az érintett befogadó kezelőjének hozzájárulása.

2.8.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.8.1.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.8.2.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.8.3.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.8.4.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyv;

2.8.5.    ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg, az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalma, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatok.

  1. A tervezett vízilétesítmények (létesített vízfolyás, felszíni vízbevezetés – vízterhelési pont, tározó, zsilip, áteresz, szivattyútelep, szivattyúállás, bujtató, bukó vagy felszíni vízrajzi állomás) részletes műszaki adatai.

XIII.    A folyó- és tószabályozási művekre vonatkozó dokumentáció tartalma

  1. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény vagy vízimunka adatai

2.1.    A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése.

2.2.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.3.    Műszaki leírás:

2.3.1.    a vízimunka, illetőleg vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki meghatározása, célja és indokolása, valamint helye (folyamkilométerben) és jellemző mérőszámai;

2.3.2.    a mértékadó és a jellemző vízszintek;

2.3.3.    a művek jellemző műszaki adatai és anyaguk megjelölése;

2.3.4.    az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása.

2.3.5.    mederhasználati vízilétesítmény esetén áramlástani modell bemutatása, kismintakísérlettel és áramlási viszonyok vizsgálatával.

2.4.    Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:100000–1:150000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, amely feltünteti

2.4.1.    a magassági adatokat;

2.4.2.    a vonalas művek esetében a szelvényezést;

2.4.3.    az egyes vízimunkák (feltöltések, lenyesések, feltöltési anyagnyerő helyek és a kotrások) körvonalát;

2.4.4.    azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számát, amelyen a mű épül.

2.5.    Vonalas létesítmények esetében a hossz-szelvény (1:1000–1:100000 méretarányban, illetőleg 1:100 arányban) és a mintakeresztszelvény 1:100 vagy 1:50 méretarányban, ez azonban szükség esetén torzított is lehet.

2.6.    Az alkalmazott szabályozási, illetőleg a mederbe beépítendő egyéb művek általános terve (mintarajza: 1:100 vagy 1:50 méretarányban), illetőleg földmunkáknál vagy kotrásnál a számításhoz felhasznált keresztszelvények és az esetleges hossz-szelvényei.

2.7.    A költségekre, az érdekeltekre és az érintett ingatlanokra, valamint a kártalanításra vonatkozó adatok.

2.8.    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye.

2.9.    Üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén:

2.9.1.    a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció;

2.9.2.    a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;

2.9.3.    a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok;

2.9.4.    a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyv;

2.9.5.    ha jogszabály vagy hatósági előírja, üzemeltetési szabályzat;

2.9.6.    ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg, az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalma, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatai.

  1. A tervezett vízilétesítmények [kikötő, létesített vízfolyás, árvízcsúcs-csökkentő tározó be- és kivezető műtárgy, árvízkapu, áteresz, bujtató, bukó, duzzasztómű, fenéklépcső, folyószabályozási mű, hajózsilip, csónakcsúszda, hallépcső, hordalékfogó, sankoló, osztómű, vízierőmű, völgyzáró gát, zsilip, vízhozammérő műtárgy, vízátvezetés – vízterhelési pont, töltés tartozékok, árvízvédelmi (véd)vonal, zagytér, felszíni vízrajzi állomás vagy mederhasználati vízilétesítmény] részletes műszaki adatai.

XIV.    A meder és part találkozási vonalának megállapítására vonatkozó dokumentáció tartalma

  1. Általános adatok

1.1.    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.2.    Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám).

1.3.    Kérelem tartalma:

1.3.1.    új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van);

1.3.2.    meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/ műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van).

1.4.    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve.

1.5.    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

  1. Kérelmezett meder és part találkozási vonalának adatai

2.1.    Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták.

2.2.    A partvonal megállapításával (kijelölésével) érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatai.

2.3.    A vízfolyás mértékadó vízhozamára figyelemmel meghatározott, a meder és a part tervezett találkozási vonalát rögzítő – az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez (átvezetéshez) is alkalmas – vázrajz.

2.4.    A parti ingatlan tulajdonosának a partvédő művek létesítésére, illetőleg az elhabolt rész helyreállítására irányuló vízjogi engedély iránti kérelmében – ha a munkák engedélyezését nem az előzőekben meghatározott eljárással együttesen kéri – a partvonalat jogerősen megállapító határozat száma.

  1. A tervezett vízilétesítmény [árvízvédelmi (véd)vonal] részletes műszaki adatai.
  2. melléklet a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelethez

A vízügyi szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges mellékletek tartalma

  1. Műszaki leírás

1.1. a tervezett létesítmény leírása és műszaki adatai,

1.2. a létesítmény kapcsolódása vagy érintési pontok meghatározása a vízilétesítményekkel,

1.3. az elhelyezésre vonatkozó úgynevezett abszolút magassági adatok,

1.4. a létesítmény vízilétesítményekre gyakorolt hatásának bemutatása (különösen az árvíz és jég levonulására gyakorolt hatásokat kell bemutatni), az elvezetett szenny- és csapadékvizek minősége,

1.5. a létesítmények környezetében gyűjtött csapadékvizek befogadóinak megnevezése (vízfolyás, csatorna, árok, tó, pontszerű szikkasztó műtárgy), illetve a befogadóba vezetés előtt tervezett vízvédelmi műtárgy.

1.6. A felülvizsgált és elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez való igazodás vizsgálata, továbbá a nagyvízi mederkezelési tervvel való összhang megteremtése.

2.6 Átnézetes helyszínrajz M=1:25 000 vagy 1:10 000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, a tervbe vett létesítmény és a meglevő vízilétesítmények feltüntetésével.

3.7 Részletes helyszínrajz M=1:10 000, 1:4000 vagy 1:2000 méretarányban, vagy – a kérelmező döntése szerint a helyszínrajz helyett – digitális térkép, a tervbe vett létesítmény, a meglévő érintett (megközelített, keresztezett) vízilétesítmények, és a vízgazdálkodási létesítmény magassági adatainak és mértékadó árvízszintjének feltüntetésével.

  1. Keresztezési műtárgyak általános terve M=1:100 vagy 1:200 méretarányban, feltüntetve a keresztezett létesítmény minden műszaki jellemzőjét, fenékszint, levezetési szint, rézsűfenék szélesség, vízhozam, keresztezési magassági elhelyezés, védőtávolság, egyéb adatok.

5.8 Vonalas létesítmények esetén a hossz-szelvény a részletes helyszínrajznak vagy digitális térképnek megfelelő méretarányban, az úgynevezett abszolút magassági adatok feltüntetésével.

6.9 Pontszerű létesítmények (így például kutak, szikkasztók, zárt gyűjtők, közműpótló létesítmények) esetében a létesítmény részletterve, a vízgazdálkodási és a létesítményre vonatkozó műszaki paraméterek feltüntetésével.

1 A 7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 6/2018. (III. 5.) BM rendelet 5. §-a iktatta be.

2 A hatálybalépés időpontja 2018. március 20.

3 Az 1. melléklet a 6/2018. (III. 5.) BM rendelet 6. § a) pontja, a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4 A 2. melléklet a 6/2018. (III. 5.) BM rendelet 6. § b) pontja, a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5 A 3. melléklet a 6/2018. (III. 5.) BM rendelet 6. § c) pontja szerint módosított szöveg. [E módosító rendelet 6. § c) ponjával elrendelt módosítás, amely szerint a II. fejezet 2.3.1. alpont b) pontjában az „a vízhasználatra vonatkozó” szövegrész helyébe a „vízigényszámítás, a vízhasználatra vonatkozó” szöveg; a II. fejezet 2.3.3. alpontjában a „vízilétesítmények” szövegrész helyébe a „vízilétesítmények, vízhasználat” szöveg; valamint a VII. fejezet 1.3.2. alpontjában az „időbeli hatály/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás” szövegrész helyébe az „engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása” szöveg lép, nem vezethető át.] A 3. melléklet a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.

6 A 4. melléklet 2. pontja a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

7 A 4. melléklet 3. pontja a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

8 A 4. melléklet 5. pontját a 6/2018. (III. 5.) BM rendelet 6. § d) pontja iktatta be, szövege a 43/2019. (XII. 14.) BM rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

9 A 4. melléklet 6. pontját a 6/2018. (III. 5.) BM rendelet 6. § d) pontja iktatta be.

438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7a) bekezdésében,

a 6. és 7. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. A rendelet célja
  2. §A rendelet célja:
  3. a)a vízgazdálkodási előírások megsértéséért a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek által kiszabott bírság megállapításának szabályozása,
  4. b)a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések és hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírások érvényesítése Magyarország vízkészleteinek fenntartható használata érdekében.
  5. A vízgazdálkodási bírság kiszabása és mértékének megállapítása
  6. §A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben megnevezett hatósági jogkörben eljáró szervek a vízgazdálkodási előírás megszegése esetén az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján, a 2. melléklet szerinti szorzótényezők figyelembevételével meghatározott összegű – de legfeljebb a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdésében, illetve a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű – bírságot szabnak ki.
  7. §(1) Az engedély nélkül létrehozott vízilétesítmény értéke – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vízilétesítmény létrehozásának teljes költségével egyezik meg, mely magában foglalja a tervezés, az engedélyezés, a beépített anyagok és a kivitelezés költségeit is. A vízilétesítmény értékét tárgyévre számított és vonatkoztatott bruttósított értékkel kell meghatározni.

(2) A víziközművek és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés vízilétesítményeinek esetében, amennyiben a vízjogi engedéllyel már rendelkező vízilétesítmény átépítése során fennmaradási engedély utólag kerül kiadásra, az építmény értéke meghatározásánál csak az engedély nélkül végzett vagy engedélytől eltérően végzett részmunkálatok értékével és költségével kell számolni.

  1. A bírság befizetése
  2. §(1)1A vízügyi hatóság által kiszabott vízgazdálkodási bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell a határozatban megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára befizetni.

(2)2 A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörében eljáró hatóság a végleges döntés másolatát a véglegessé válástól számított 5 napon belül megküldi a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére.

  1. Záró rendelkezések
  2. §Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

6–7. §3

  1. melléklet a 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Alapfogalmak és számítási módszer

  1. Alkalmazott rövidítések:

A: alapbírság

ENG: engedély vagy bejelentés megléte

HAT: hatósági mérlegelés

ERZ: a terület érzékenysége a felszín alatti vizek állapota szempontjából

MELY: a létesítmény mélysége, típusa

VT_FAV_M: felszín alatti víztest mennyiségi állapota

VT_FAV_K: felszín alatti víztest kémiai állapota

KAP: a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló létesítmény, eszköz kapacitása

VT_FEV: felszíni víztest ökológiai állapota

ERT: az építmény értéke

ANY: adatszolgáltatás és nyilvántartás

  1. Felszín alatti víz kitermelésével, megfigyelésével, felszín alatti vízbe történő beavatkozással, közvetlen vagy közvetett bevezetés céljából létrehozott vízilétesítménnyel, vagy e célból végzett tevékenységgel kapcsolatos vízgazdálkodási előírás megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:

VGB= A*ENG*HAT*ERZ*MELY*VT_FAV_M*VT_FAV_K

2.1. Szakképesítés hiányában végzett kút létesítése esetén – a 2. pont szerinti számítási módot figyelmen kívül hagyva – a Vgtv. 32/A. § szerint kiszabható vízgazdálkodási bírság 100%-át kell kiszabni azzal szemben, aki a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott képesítési követelményeknek nem felel meg.

  1. Felszíni vízből történő vízkivétellel, felszíni vízbe történő bevezetéssel, kibocsátással vagy felszíni vizet érintő vízimunkával, vízilétesítménnyel kapcsolatos vízgazdálkodási előírás megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:

VGB= A*ENG*HAT*KAP*VT_FEV

  1. A víziközművek és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés vízilétesítményeivel kapcsolatos, valamint a 2–3., illetve az 5. pont alá nem tartozó vízgazdálkodási előírás megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:

VGB= A*ENG*ERT*HAT

  1. Jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított adatszolgáltatásra, nyilvántartásra vonatkozó vízgazdálkodási előírás megsértése esetén a vízgazdálkodási bírság mértékét a következő számítási mód alapján kell megállapítani:

VGB= A*ANY*HAT

  1. melléklet a 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A vízgazdálkodási bírság mértékét meghatározó szorzótényezők

A B C D
1. Szorzó alaptípusa Szorzó jele Szorzó értékhatározója Szorzó értéke
2. Alapbírság A Értéke a Vgtv-ben meghatározottak alapján.

a) az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-a;

b) engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat, vagy egyéb vízgazdálkodási előírás megszegése esetén 1 000 000 forint, illetve természetes személy esetén 300 000 forint

3. Engedély vagy bejelentés megléte ENG A tevékenység a hatóság engedélyével, tudomásával, de attól eltérve történt. 0,75
4. A tevékenység hatósági engedély vagy bejelentés nélkül történt. 1
5. Hatósági mérlegelés HAT A hatósági mérlegelés szempontjai közt figyelembe kell venni:
a) a cselekmény felróhatóságát,
b) a jogsértést elkövető személy eljárást segítő, együttműködő magatartását,
c) a benyújtott dokumentációk és adatok szakszerűségét, pontosságát,
d) engedély megléte esetén az engedélytől való eltérés mértékét,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
0,5–1
6. A terület érzékenysége a felszín alatti vizek állapota szempontjából ERZ kijelölt, vagy előzetesen lehatárolt vízbázis védőterület 1,25
7. felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület, a kijelölt vagy előzetesen lehatárolt vízbázis védőterületek kivételével 1
8. felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület 0,8
9. felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület 0,75
10. A létesítmény mélysége, típusa MELY ásott kút 0,2
11. a vízi létesítmény mélysége 0–10 m közötti mélységű 0,7
12. a vízi létesítmény mélysége 10,1–30 m közötti mélységű 0,75
13. a vízi létesítmény mélysége 30,1–50 m közötti mélységű 0,8
14. a vízi létesítmény mélysége az 50,1–500 m közötti mélységű 1
15. a vízi létesítmény mélysége az 500,1 métert meghaladja 1,25
16. Felszín alatti víztest állapota VT_FAV_M felszín alatti víztest mennyiségi állapota Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (a továbbiakban: VGT) szerint gyenge minősítésű 1
17. felszín alatti víztest mennyiségi állapota a VGT szerint jó minősítésű 0,9
18. VT_FAV_K felszín alatti víztest kémiai állapota a VGT szerint gyenge minősítésű 1
19. felszín alatti víztest kémiai állapota a VGT szerint jó minősítésű 1,1
20. A víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló létesítmény, eszköz kapacitása KAP a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló létesítmény névleges kapacitása a vízfolyás hozamának 25%-át meghaladó vízkivételt vagy bevezetést tesz lehetővé 1
21. a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló létesítmény névleges kapacitása a vízfolyás hozamának 10–25%-a közötti vízkivételt tesz lehetővé 0,6
22. a víztermelő vagy víz bevezetésére szolgáló létesítmény névleges kapacitása a vízfolyás hozamának 10%-a alatti vízkivételt tesz lehetővé 0,2
23. Felszíni víztest ökológiai állapota VT_FEV a vízgyűjtőhöz tartozó felszíni vízfolyás víztest ökológiai állapota a VGT szerint rossz minősítésű 1,15
24. a vízgyűjtőhöz tartozó felszíni vízfolyás víztest ökológiai állapota a VGT szerint gyenge minősítésű 1,1
25. a vízgyűjtőhöz tartozó felszíni vízfolyás víztest ökológiai állapota a VGT szerint mérsékelt minősítésű 1,05
26. a vízgyűjtőhöz tartozó felszíni vízfolyás víztest ökológiai állapota a VGT szerint jó minősítésű 1
27. a vízgyűjtőhöz tartozó felszíni vízfolyás víztest ökológiai állapota a VGT szerint kiváló minősítésű 0,9
28. Az építmény értéke ERT 500 000 000 Ft felett 1
29.

100 000 000–

500 000 000 Ft

0,9
30.

25 000 000–

100 000 000 Ft

0,8
31. 5–25 000 000 Ft 0,7
32. 0–5 000 000 Ft 0,6
33. Adatszolgáltatás és nyilvántartás ANY víziközművek esetén 1,0
34. minden egyéb esetben 0,1

1 A 4. § (1) bekezdése a 137/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 564. § a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

2 A 4. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 564. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

3 A 6–7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

 

 

A fúrt vízkutak és vízkutató fúrások építésének és megszüntetésének követelményeit a MSZ 22116 határozza meg.

MSZ 22116 Fúrt vízkutak és vízkutató fúrások