A kútbéléscső kiválasztásának fontossága

Amin sokan spórolni akarnak, de nem kellene!

-A kútbéléscső kiválasztásának fontossága-

 

 

„…tudna segíteni? Nem működik a kutam! Próbáltam kihúzni a szivattyút, de beszorult…”

„…körülbelül csak a kút egyharmadáig tudom leengedni a szivattyút…”

„…a kút egyszer csak elkezdett bődületesen homokolni…”

 

 

Ismerősek a fenti sorok? Hallotta már ismerősétől?

 

Ami közös mindhárom esetben, hogy a kivitelezéskor nem megfelelően lett kiválasztva a kútbéléscső minősége.

 

Gyakran hallani olyan esetekről, hogy a béléscső eltörött, beszakadt. Ez azokban az esetekben fordul elő, ahol gyenge minőségű, olcsó lefolyó csövet építenek be „béléscsőnek”. Ezek semmi esetre sem alkalmazhatók kútfúrás során sem védőcsőnek, sem béléscsőnek.

A kútfúrás előtt minden esetben méretezni kell a kutat és a béléscső típusának és anyagminőgének kiválasztásakor figyelembe kell venni a várható igénybevételeket. Nem utolsó szempontként a kút felhasználási célját is szem előtt kell tartani.

 

Milyen következménye lehet egy helytelenül kiválasztott béléscsőnek?

  • A kút átjárhatatlansága
  • Nagymértékű homokolás
  • Szivattyú beszorulása
  • A kút teljes használhatatlansága
  • Ivóvíz kút esetén káros anyagok kioldása (rozsdásodás, gyenge minőségű PVC)

 

Ezek a műszaki problémák szinte minden esetben nagy anyagi kárral jár és a kút teljes használhatatlanságához vezethet. A legtöbb esetben a búvárszivattyú kimentése sem lehetséges. Körültekintő, gondos tervezéssel, kivitelezéssel ezek mind elkerülhetők.

 

Cégünk teljes mértékben elhatárolódik a gyenge minőségű, ellenőrizetlen anyagok felhasználásától. Kizárólag minőségi ellenőrzött anyagokat építünk be az általunk fúrt kutakba, amit megbízható beszállítóktól szerzünk be. Többek közt ez is hozzájárul kútjaink tökéletes működéséhez.

Ha Ön is egy homok mentes, hosszú távon is megbízhatóan működő kutat szeretne, vegye fel vetünk a kapcsolatot és kérjen árajánlatot.

 

Elérhetőség

Tovább olvasom

Grundfos búvárszivattyúk

Grundfos SQE búvárszivattyú

állandó nyomású rendszer

 

1422953641007 3

  • lágyindítás
  • túlfeszültség és alacsony feszültség elleni védelem
  • szárazon futási védelem

 

Műszaki adatok

 

teljesítmény tartomány:            térfogatáram 6 m³/h-ig

állandó nyomástartás 20-50 m-ig

Névleges feszültség:                    1 x 200 – 230 V

Közeghőmérséklet:                      0°c – +30°c (+40°c)

Szivattyú átmérő:                         Ø 74 mm

Súly (min./max.):                          4,7 kg / 6,4 kg

Csőcsatlakozás:                             rp 1¼ / rp 1½ (dn32/dn40)

Minimális kútátmérő:                  Ø 76 mm

Szerkezeti anyagok:                     rozsdamentes acél din W.-nr. 1.4301. AiSi 304

Beépítés:                                        vízszintesen vagy függőlegesen

 

Jelleggörbék

SQE jelleggörbe

 

 

Grundfos SQ búvárszivattyú

 házi vízellátásra (állandó fordulatszámú szivattyú)

  • lágyindítás
  • túlfeszültség és alacsony feszültség elleni védelem
  • szárazonfutás védelemletöltés 1

 

Műszaki adatok

 

Teljesítmény tartomány:              térfogatáram 9 m³/h (SQ 7)

emelőmagasság 200 m-ig (SQ 1)

Névleges feszültség:                    1 x 200 – 230 V

Közeghőmérséklet:                      0°c – +30°c (+40°c)

Szivattyú átmérő:                         Ø 74 mm

Súly (min./max.):                          4,7 kg / 6,4 kg

Csőcsatlakozás:                             rp1 ¼ / rp 1½ (dn32/dn40)

Minimális kútátmérő:                  Ø 76 mm

Szerkezeti anyagok:                     rozsdamentes acél din W.-nr. 1.4301. AiSi 304

Beépítés:                                        vízszintesen vagy függőlegesen

 

Jelleggörbék:

SQ jelleggörbe

 

 

Grundfos SP búvárszivattyú

házi vízellátásra (állandó fordulatszámú szivattyú)

136908 13247622

Műszaki adatok

 

Teljesítmény tartomány:              térfogatáram 0,1 – 6,8 m³/h

(Sp 5A-ig) emelőmagasság 670 m-ig

Közeghőmérséklet:                      0°c – +40°c

Maximális nyomás:                      60 bar

Csőcsatlakozás:                            Sp 1,2,3 – rp 1¼ (dn32) Sp 5 – rp 1½ (dn40)

Névleges feszültség:                    1 x 200 – 230 v / 3 x 380 – 415 V

Szivattyú átmérő:                         Ø101 mm-ig

Minimális kútátmérő:                  4”

Szerkezeti anyagok:                     rozsdamentes acél din W.-nr. 1.4301. AiSi 304

Beépítés:                                        vízszintesen vagy függőlegesen

 

Jelleggörbék

SP jelleggörbe

Tovább olvasom

Kútfúrás 80-100.000 forintért szivattyúval együtt!?

Kútfúrás 80-100.000 forintért szivattyúval együtt!?

 

Sajnos ilyen összegért nem tudunk megfelelő, minőségi, hosszú távon is megbízhatóan működő kutat fúrni, ahogyan mások sem.

Sok kútfúró vállalkozás úgy hirdeti magát, hogy alacsony áron (80.000 – 100.000 forintért) vállal kútfúrást. Első pillantásra ez csábító ajánlatnak tűnik. A megrendelők többsége, megfelelő információk hiányában még azt is gondolhatja, hogy egy-egy ilyen „szakemberrel” meg is fogta az Isten lábát.

 

Az alábbi sorokba néhány információt biztosítunk a leendő megrendelőknek. Nézzük meg először kútfúrás hivatalos feltételeit!

Emellett az elkészülő kútnak, valamint az azt készítő szakembernek, cégnek az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

  • A kútfúrásra jogosított cég/egyéni vállalkozás fenntartása
  • Kútfúró szakember képesítése „OKJ vízkútfúró szakképesítési körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítés” 101/2007. KvVM rendelet§ (2.) bekezdése
  • Kútfúrógép műszaki alkalmassága „a bányafelügyelet által kiadott, a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik” 101/2007. KvVM rendelet § (2.) bekezdése
  • Minden kút engedélyköteles, a mélységtől függetlenül! (Mélységétől, vízadó rétegtől függően Önkormányzat Jegyzője, vagy Vízügyi Hatóság engedélyez)
  • A kútfúrásnak minden esetben meg kell felelnie a Fúrt vízkutak és vízkutató fúrások MSZ 22116 szabványnak.
  • Kútfúráshoz csak a szabványban meghatározott anyagok használata engedélyezett! Ez természetesen vonatkozik a kútbéléscsőre is.
  • Felhasznált szűrőkavics, valamint tömedékelő anyagok minőségére ügyelni kell.
  • A kútba épített vízgépészet megfelelősége.
  • …és nem utolsó sorban a dolgozók hivatalos foglalkoztatása, ezzel együtt jár a munkabér, és terhei, és a cég/vállalkozás fenntartása!

Tételezzük fel, hogy a kiszemelt „szakemberünk” rendelkezik a megfelelő felszereléssel, valamint a szükséges engedélyekkel.

Egy gyakorlati példával szemléltetve betekintést nyerhet néhány költségre, úgymint engedélyeztetés,  felhasznált alapanyagok és  gépészet:

  • Önkormányzat Jegyzője által engedélyezett talajvízkút tervdokumentációja általában 120-150.000 forint + 10.000 forint okmánybélyeg.
  • Vízügyi Hatóság által kért tervdokumentáció készítése 240-300.000 forint + eljárási költség + a mélyebb (30 méter alatti) kutaknál az esetlegesen a Vízügyi Hatóság által előírt geofizikai mérés, vízvizsgálat, valamint a Vízföldtani Napló vezetése.
  • Egy méter DN100  MSZ 22116 szabványnak megfelelő cső ára 4.000–5.000 forint.
  • Iszapképző anyag (CMC, Bentonit, és egyéb anyagok) kutanként 30.000 forinttól akár 200-300.000 forint költséget is jelenthet. (Természetesen ez mélység és az átfúrt rétegek függvényében változik.)
  • A kútfúró gép amortizációja (fenntartás, üzemeltetés, berendezés időszakos engedélyei, bányahatósági vizsgáztatása, kopások miatt új szerszámok, valamint az új gép beszerzése stb.) méterenként kb. 3.500-4.000 forint
  • szűrőkavics kutanként 50-90.000 forint
  • gyűrűs tér tömedékelése 5-50.000 forint
  • kútakna telepítése: 100-250.000 forint (mérettől függően)
  • Egy megfelelő teljesítményű, jó minőségű csőbúvár szivattyú, valamint a beépítéshez szükséges anyagokkal 140.000 Ft-tól indul, plusz a beépítés munkadíja.

Ezen költségek tudatában belátható, hogy 80.000 – 100.000 forintért nem lehet megfelelő minőségű kutat építeni, ha nem veszteségesen akarnak működtetni egy vállalkozást. Két módon tudják az ilyen kutak árát alacsonyan tartani: ha kétes üzembiztonságú és kevésbé megbízható eszközökkel, silány minőségű, a szabványnak nem megfelelő, olcsó alapanyagokból; valamint számla nélkül készíti el a kutat.

Nem is beszéltünk még az engedély nélkül fúrt kutak vízügyi bírságáról!

Ezek ismeretében kérem gondolkozzanak el: érdemes ilyen olcsón kutat fúratni?

 

Amennyiben hosszú távon megbízhatóan üzemelő/működő vízkutat, geotermikus szondát szeretne, felejtse el a kontárok olcsó munkáját, kérje egy megbízható, profi szakember árajánlatát!

 

Elérhetőségeink

Tovább olvasom

Újabb haladék a kutak bejelentésére

Újra meghosszabbították a fúrt kutak bejelentésének, engedélyeztetésének  először 2018 végére, majd 2020. december 31-ére tett időpontját. A parlament által elfogadott módosítás alapján az mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, aki 2023. december 31-ig kérelmezi az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt.

fence 20869 1280

A törvényjavaslat indoklása szerint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó COVID-19 fertőzés miatti humán járvány gazdasági következményeinek elhárításával összefüggésben, az állampolgárok kötelezettségeinek könnyítése érdekében a felszín alatti vízkivételt biztosító, engedély nélkül létesített vagy üzemeltetett vízi létesítményeknek a hatóság felé, bírság kiszabása nélküli bejelentésére a jogalkotó a kérelmezőnek a jelenleginél három évvel hosszabb határidőt biztosít. Így az illegálisan kialakított és használt kutak utólagos engedélyeztetése az  eddigi, 2020. december 31-ig tartó határidő helyett 2023. december 31-ig kezdeményezhető bírságmentesen. A határidő meghosszabbítása a kérelmezőre nézve kedvező szabályt állapít meg, ezért azt a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra egyaránt vonatkozik. Magyarországon minden kutat engedélyeztetni köteles az építője, azokat is, amelyek korábban engedély nélkül (illegálisan) épültek, vagy a létesítési engedélyt ugyan megkapták, de a tervektől eltérő műszaki tartalommal és paraméterekkel valósultak meg végül.

Tovább olvasom

Kútfúrás jegyzői engedéllyel

MILYEN ENGEDÉLYT AD KI A JEGYZŐ?

A kutak a Vgtv. 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. A törvény 28. § (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A jegyző a Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmezése miatt fontos kiemelni, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 1. § (1) bekezdése a „vízügyi hatóság” kifejezést a területi vízügyi hatóságokra alkalmazza, melyek szervezetileg jelenleg a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok alá tartoznak. A vízjogi engedélyezés az építésügyi hatósági eljárások logikájához hasonlóan általában kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll. A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor. A kútra az ingatlan tulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

 

MELY KUTAK ENGEDÉLYEZÉSE TARTOZIK A JEGYZŐ HATÁSKÖRÉBE?

A 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezések esetén az együttesen teljesítendő feltételeket és ezek magyarázatát az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Feltételek Megjegyzés, magyarázat Nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet. A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. E területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt. A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel. Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből, vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. E tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás. A kútból maximálisan 500 m3 /év mennyiséget lehet kitermelni. Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3 /nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt.

Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja.

Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez számosállatonként 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2 -rel. A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé. E rendelkezés hivatott szavatolni, hogy a kút vize valóban háztartási célokra, és/vagy házi ivóvízigény kielégítésére kerüljön felhasználásra. A kútra magánszemély kér engedélyt. Amennyiben a létesítő például gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan. A vízkivétel háztartási igények és/vagy házi ivóvízigény kielégítés érdekében történik. A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására, A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni. Lásd még: GY.I.K. A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül. Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe.

 

MELY KUTAK ENGEDÉLYEZÉSE TARTOZIK A JEGYZŐ HATÁSKÖRÉBE?

A 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezések esetén az együttesen teljesítendő feltételeket és ezek magyarázatát az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

 

Feltételek Megjegyzés, magyarázat
Nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet.
A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. E területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt.
A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel.
Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből, vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. E tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás
A kútból maximálisan 500 m3 /év mennyiséget lehet kitermelni.
Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3 /nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt. Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja. Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez számosállatonként 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2 -rel.
A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé.
E rendelkezés hivatott szavatolni, hogy a kút vize valóban háztartási célokra, és/vagy házi ivóvízigény kielégítésére kerüljön felhasználásra.
A kútra magánszemély kér engedélyt.
Amennyiben a létesítő például gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan
A vízkivétel háztartási igények és/vagy házi ivóvízigény kielégítés érdekében történik.
A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására, A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni.
A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.
Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe
Tovább olvasom

Szakszerűtlenül létesített kutak okozta problémák

Szakszerűtlenül létesített kutak okozta problémák

 

A szakszerűtlenül kivitelezett kutak elszennyezhetik Magyarország stratégiai szempontból is megőrzendő, tiszta vízadó rétegeit. Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, – amely engedélyezése már nem tartozik a jegyzői hatáskörbe – a gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kontár kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret. A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe. A nem megfelelő kútkialakítás (palástcementezés hiánya) a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti. Ezt a folyamatot szemlélteti az alábbi ábra:

 

Kútkiképzés

Az alacsony áron és engedély nélkül létesített kutakba többségében rossz minőségű anyagokat építenek be.

A nem kútépítés céljára gyártott, de a fúrt kutakba a kontár kivitelezők által sajnos mégis gyakran épített olcsó műanyag csövek (pl. PVC szennyvíz lefolyó cső) szilárdsági követelményei nem megfelelőek: hosszú távon a rétegnyomás hatására deformálódnak és törnek. Így a kút használhatatlanná, a benne levő szivattyú kiépíthetetlenné válik, a tönkrement kút pedig ritkán javítható. Ennek folytán ott maradnak örökre a felszín alatt, állandó vízszennyező forrássá válva, még akkor is, ha esetleg a belsejüket — látszólag szakszerűen — cementtejjel szigetelik. Gyakori eset, hogy összességében többe kerül egy illegális és gyakran többször megfúrt kút létesítése, mint az egyszer, a szükséges vízjogi engedély alapján létesített, minőségi anyagokból megvalósult vízi létesítmény beruházása. A rossz kutak és azok kontár kivitelezői így a környezetszennyezésen túl az állampolgárokat is megkárosítják.

 

Az engedély nélkül és szakszerűtlenül épített kutak esetében gyakori probléma, hogy azok műszaki kialakítása, a beépített anyagok minősége és mennyisége ismeretlen. Műbizonylatok, egyéb műszaki dokumentumok és általában számla hiányában az ingatlan tulajdonosa, a létesítmény építtetője érdemi információkkal nem rendelkezik.

Az előző két ponttal szorosan összefügg a kútfúrással kapcsolatos engedély nélküli hirdetések problematikája. Országosan elterjedt gyakorlat, hogy azokon a területeken, ahol a sekélyföldtani viszonyok miatt a fúrások könnyen kivitelezhetőek, a közúti jelzőtáblák hátoldalára ragasztott matricákon, illetve az elektromos művek oszlopain, létesítményein látható a szabálytalanul kihelyezett „Kútfúrás” feliratú tábla egy kísérő telefonszámmal. E reklámokon keresztül gyakran olyan személyek hirdetik szolgáltatásaikat, akik semmilyen végzettséggel és jogosultsággal, valamint megfelelő, vizsgáztatott gépekkel nem rendelkeznek. A fentiek miatt nem képesek elfogadható minőségű munkára sem, amely az előző két pontban leírt kedvezőtlen hatásokat eredményezi. E hirdetések megtűrtsége és elterjedtsége a kutat létesíteni szándékozó állampolgárokban azt a hamis érzetet kelti, hogy a vállalkozó megfelel a jogszabályi előírásoknak. E szabálytalanul kihelyezett hirdetéseket ezért az önkormányzatoknak és közművek üzemeltetőinek el kellene távolítaniuk, a szabálytalan hirdetéseket kihelyezők szankcionálása mellett, melyre kapacitás hiányában sajnos ritkán van lehetőség.

Tovább olvasom