Szegedi kút vs. Búvárszivattyús kút

 

Kedves Olvasó,

tisztelet a kivételnek, de a legtöbb megrendelőnek fogalma nincs mi a különbség kút és kút közt. Nem tudják, hogy az egyik árajánlat miért drágább vagy olcsóbb, melyik milyen műszaki paraméterekkel bír.

Ebben a fejezetben szeretnék ezekre rámutatni, felsorakoztatva előnyöket és hátrányokat.

Szegedi típusú kút: olyan „kis” átmérőjű fúrt kút (40, 50, 63 mm béléscső/lefolyócső), amelyet felszíni szivattyúval üzemeltetik szívócsövön vagy a béléscsőre ragasztott békaszelepen keresztül.

Búvárszivattyús kút: olyan kút, amely minimum 80 mm belső átmérővel rendelkezik, így egy 3 colos csőbúvárszivattyú telepítését lehetővé teszi.

 

Az utóbbi évek aszályos nyarain hetente körülbelül 10-15 megkeresésünk van olyan tulajdonosoktól akiknek szegedi típusú kutja van, hogy nem működik, lelevegősödik, leégett a szivattyú szárazon futás miatt.

 

 

Amekkora különbség van az árban, akkora különbség van a minőségben is.

 

Szegedi típusú kút

 

Előnyök

– Alacsony ár

– Gyorsan telepíthető

 

Hátrányok

– Szakszerűtlen kivitelezés okozta vízadóréteg szennyezések

– Gyenge minőségű béléscső

-Működését korlátozza a kút nyugalmi és üzemi vízszintje

-Jellemzően engedély nélkül létesülnek

-Javításuk korlátozott

-Jellemzően homokolnak (szivattyú erózió, öntözőrendszer eltömít

-Mély kútakna szükséges, ha az üzemi vízszint mélyen van (7-9 m)

 

 

Búvárszivattyús kút

 

Előnyök                                                                                         Hátrányok

-Búvárszivattyúval üzemi vízszinttől                                    -Magasabb kivitelezési költség

függetlenül kitermelhető a víz

-Nagyobb vízhozam elérhető

-Szélesebb körű javítási lehetőségek

-Ellenőrzött minőségű kút béléscső

-Hosszú élettartam

 

Kérem ne higgye azt, hogy ötöd árért ugyan azt a minőséget fogja kapni.

Mit kell elvárni egy Kútfúró Vállalkozótól?

 

8 pont, hogy ne járjon pórul a kivitelező választással….

 

 

1. Rendelkezzen szakirányú iskolai végzettséggel (Kérje akár a bemutatását)!

 

2. Legyen számlaképes kivitelező. Egyéni vállalkozás vagy cég adatok közlése!

 

3. A megrendelővel kössön két példányú szerződést, amelyben a kivitelezés menete részletesen rögzítve van!

 

4. Adjon írásos GARANCIÁT!

 

5. Használjon megfelelő minőségű anyagokat a kútépítés során.

(KG narancssárga csatornacső NEM alkalmas kút építésre, valamint egyes „kék kútcsövek” rákkeltő anyagokat tartalmaznak. Kérje nyugodtan a beépítendő béléscső eredet igazolását és azt ellenőrizze is!)

 

6. Adjon írásos adatszolgáltatást a kút paramétereiről (mélység, átmérő, csövezések, talpzárás, szűrőcső helye, típusa, gyűrűstér tömedékelés stb…)

 

7. Rendelkezzen az adott kivitelezéshez alkalmas, érvényes bányakapitánysági engedéllyel és dokumentációval rendelkező fúróberendezéssel.

 

8. A kutat HOMOK MENTES, TISZTA VÍZZEL adja át!

 

 

 

 

 

 

Technológia fejlesztések

 

Tisztelt Látogató, Érdeklődő,

 

az elmúlt időszakban jelentős fejélesztéseket hajtottunk végre a még jobb fúrás teljesítmény elérése érdekében.

 

Ezen fejlesztések során eszközeink bővültek:

• Fúrófejekkel
• Bővítőfúróval
• Új fúrórúddal
• Új súlyosbító rudakkal

Talán az egyik legjelentősebb fejlesztés, hogy szolgáltatásainkat kibővítettük a kalapácsfúrásra, melynek köszönhetően köves, sziklás, iszapveszteséges területen is vállalni tudunk kivitelezést.

Amin sokan spórolni akarnak, de nem kellene!

-A kútbéléscső kiválasztásának fontossága-

 

 

„…tudna segíteni? Nem működik a kutam! Próbáltam kihúzni a szivattyút, de beszorult…”

„…körülbelül csak a kút egyharmadáig tudom leengedni a szivattyút…”

„…a kút egyszer csak elkezdett bődületesen homokolni…”

 

 

Ismerősek a fenti sorok? Hallotta már ismerősétől?

 

Ami közös mindhárom esetben, hogy a kivitelezéskor nem megfelelően lett kiválasztva a kútbéléscső minősége.

 

Gyakran hallani olyan esetekről, hogy a béléscső eltörött, beszakadt. Ez azokban az esetekben fordul elő, ahol gyenge minőségű, olcsó lefolyó csövet építenek be „béléscsőnek”. Ezek semmi esetre sem alkalmazhatók kútfúrás során sem védőcsőnek, sem béléscsőnek.

A kútfúrás előtt minden esetben méretezni kell a kutat és a béléscső típusának és anyagminőgének kiválasztásakor figyelembe kell venni a várható igénybevételeket. Nem utolsó szempontként a kút felhasználási célját is szem előtt kell tartani.

 

Milyen következménye lehet egy helytelenül kiválasztott béléscsőnek?

• A kút átjárhatatlansága
• Nagymértékű homokolás
• Szivattyú beszorulása
• A kút teljes használhatatlansága
• Ivóvíz kút esetén káros anyagok kioldása (rozsdásodás, gyenge minőségű PVC)

 

Ezek a műszaki problémák szinte minden esetben nagy anyagi kárral jár és a kút teljes használhatatlanságához vezethet. A legtöbb esetben a búvárszivattyú kimentése sem lehetséges. Körültekintő, gondos tervezéssel, kivitelezéssel ezek mind elkerülhetők.

 

Cégünk teljes mértékben elhatárolódik a gyenge minőségű, ellenőrizetlen anyagok felhasználásától. Kizárólag minőségi ellenőrzött anyagokat építünk be az általunk fúrt kutakba, amit megbízható beszállítóktól szerzünk be. Többek közt ez is hozzájárul kútjaink tökéletes működéséhez.

Ha Ön is egy homok mentes, hosszú távon is megbízhatóan működő kutat szeretne, vegye fel vetünk a kapcsolatot és kérjen árajánlatot.

 

Elérhetőség

Grundfos SQE búvárszivattyú

állandó nyomású rendszer

 

• lágyindítás
• túlfeszültség és alacsony feszültség elleni védelem
• szárazon futási védelem

 

Műszaki adatok

 

teljesítmény tartomány:            térfogatáram 6 m³/h-ig

állandó nyomástartás 20-50 m-ig

Névleges feszültség:                    1 x 200 – 230 V

Közeghőmérséklet:                      0°c – +30°c (+40°c)

Szivattyú átmérő:                         Ø 74 mm

Súly (min./max.):                          4,7 kg / 6,4 kg

Csőcsatlakozás:                             rp 1¼ / rp 1½ (dn32/dn40)

Minimális kútátmérő:                  Ø 76 mm

Szerkezeti anyagok:                     rozsdamentes acél din W.-nr. 1.4301. AiSi 304

Beépítés:                                        vízszintesen vagy függőlegesen

 

Jelleggörbék

 

 

Grundfos SQ búvárszivattyú

 házi vízellátásra (állandó fordulatszámú szivattyú)

• lágyindítás
• túlfeszültség és alacsony feszültség elleni védelem
• szárazonfutás védelem

 

Műszaki adatok

 

Teljesítmény tartomány:              térfogatáram 9 m³/h (SQ 7)

emelőmagasság 200 m-ig (SQ 1)

Névleges feszültség:                    1 x 200 – 230 V

Közeghőmérséklet:                      0°c – +30°c (+40°c)

Szivattyú átmérő:                         Ø 74 mm

Súly (min./max.):                          4,7 kg / 6,4 kg

Csőcsatlakozás:                             rp1 ¼ / rp 1½ (dn32/dn40)

Minimális kútátmérő:                  Ø 76 mm

Szerkezeti anyagok:                     rozsdamentes acél din W.-nr. 1.4301. AiSi 304

Beépítés:                                        vízszintesen vagy függőlegesen

 

Jelleggörbék:

 

 

Grundfos SP búvárszivattyú

házi vízellátásra (állandó fordulatszámú szivattyú)

Műszaki adatok

 

Teljesítmény tartomány:              térfogatáram 0,1 – 6,8 m³/h

(Sp 5A-ig) emelőmagasság 670 m-ig

Közeghőmérséklet:                      0°c – +40°c

Maximális nyomás:                      60 bar

Csőcsatlakozás:                            Sp 1,2,3 – rp 1¼ (dn32) Sp 5 – rp 1½ (dn40)

Névleges feszültség:                    1 x 200 – 230 v / 3 x 380 – 415 V

Szivattyú átmérő:                         Ø101 mm-ig

Minimális kútátmérő:                  4”

Szerkezeti anyagok:                     rozsdamentes acél din W.-nr. 1.4301. AiSi 304

Beépítés:                                        vízszintesen vagy függőlegesen

 

Jelleggörbék

Újra meghosszabbították a fúrt kutak bejelentésének, engedélyeztetésének  először 2018 végére, majd 2020. december 31-ére tett időpontját. A parlament által elfogadott módosítás alapján az mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, aki 2023. december 31-ig kérelmezi az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt.

A törvényjavaslat indoklása szerint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó COVID-19 fertőzés miatti humán járvány gazdasági következményeinek elhárításával összefüggésben, az állampolgárok kötelezettségeinek könnyítése érdekében a felszín alatti vízkivételt biztosító, engedély nélkül létesített vagy üzemeltetett vízi létesítményeknek a hatóság felé, bírság kiszabása nélküli bejelentésére a jogalkotó a kérelmezőnek a jelenleginél három évvel hosszabb határidőt biztosít. Így az illegálisan kialakított és használt kutak utólagos engedélyeztetése az  eddigi, 2020. december 31-ig tartó határidő helyett 2023. december 31-ig kezdeményezhető bírságmentesen. A határidő meghosszabbítása a kérelmezőre nézve kedvező szabályt állapít meg, ezért azt a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra egyaránt vonatkozik. Magyarországon minden kutat engedélyeztetni köteles az építője, azokat is, amelyek korábban engedély nélkül (illegálisan) épültek, vagy a létesítési engedélyt ugyan megkapták, de a tervektől eltérő műszaki tartalommal és paraméterekkel valósultak meg végül.

MILYEN ENGEDÉLYT AD KI A JEGYZŐ?

A kutak a Vgtv. 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. A törvény 28. § (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A jegyző a Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmezése miatt fontos kiemelni, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 1. § (1) bekezdése a „vízügyi hatóság” kifejezést a területi vízügyi hatóságokra alkalmazza, melyek szervezetileg jelenleg a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok alá tartoznak. A vízjogi engedélyezés az építésügyi hatósági eljárások logikájához hasonlóan általában kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll. A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor. A kútra az ingatlan tulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

 

MELY KUTAK ENGEDÉLYEZÉSE TARTOZIK A JEGYZŐ HATÁSKÖRÉBE?

A 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezések esetén az együttesen teljesítendő feltételeket és ezek magyarázatát az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Feltételek Megjegyzés, magyarázat Nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet. A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. E területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt. A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel. Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből, vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. E tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás. A kútból maximálisan 500 m3 /év mennyiséget lehet kitermelni. Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3 /nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt.

Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja.

Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez számosállatonként 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2 -rel. A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé. E rendelkezés hivatott szavatolni, hogy a kút vize valóban háztartási célokra, és/vagy házi ivóvízigény kielégítésére kerüljön felhasználásra. A kútra magánszemély kér engedélyt. Amennyiben a létesítő például gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan. A vízkivétel háztartási igények és/vagy házi ivóvízigény kielégítés érdekében történik. A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására, A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni. Lásd még: GY.I.K. A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül. Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe.

 

MELY KUTAK ENGEDÉLYEZÉSE TARTOZIK A JEGYZŐ HATÁSKÖRÉBE?

A 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezések esetén az együttesen teljesítendő feltételeket és ezek magyarázatát az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

 

Feltételek	Megjegyzés, magyarázat
Nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet.	A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. E területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt.
A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel.	Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből, vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. E tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás
A kútból maximálisan 500 m3 /év mennyiséget lehet kitermelni.	Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3 /nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt. Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja. Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez számosállatonként 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2 -rel.
A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé.	E rendelkezés hivatott szavatolni, hogy a kút vize valóban háztartási célokra, és/vagy házi ivóvízigény kielégítésére kerüljön felhasználásra.
A kútra magánszemély kér engedélyt.	Amennyiben a létesítő például gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan
A vízkivétel háztartási igények és/vagy házi ivóvízigény kielégítés érdekében történik.	A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására, A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni.
A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.	Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe

Szakszerűtlenül létesített kutak okozta problémák

 

A szakszerűtlenül kivitelezett kutak elszennyezhetik Magyarország stratégiai szempontból is megőrzendő, tiszta vízadó rétegeit. Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, – amely engedélyezése már nem tartozik a jegyzői hatáskörbe – a gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kontár kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret. A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe. A nem megfelelő kútkialakítás (palástcementezés hiánya) a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti. Ezt a folyamatot szemlélteti az alábbi ábra:

 

Az alacsony áron és engedély nélkül létesített kutakba többségében rossz minőségű anyagokat építenek be.

A nem kútépítés céljára gyártott, de a fúrt kutakba a kontár kivitelezők által sajnos mégis gyakran épített olcsó műanyag csövek (pl. PVC szennyvíz lefolyó cső) szilárdsági követelményei nem megfelelőek: hosszú távon a rétegnyomás hatására deformálódnak és törnek. Így a kút használhatatlanná, a benne levő szivattyú kiépíthetetlenné válik, a tönkrement kút pedig ritkán javítható. Ennek folytán ott maradnak örökre a felszín alatt, állandó vízszennyező forrássá válva, még akkor is, ha esetleg a belsejüket — látszólag szakszerűen — cementtejjel szigetelik. Gyakori eset, hogy összességében többe kerül egy illegális és gyakran többször megfúrt kút létesítése, mint az egyszer, a szükséges vízjogi engedély alapján létesített, minőségi anyagokból megvalósult vízi létesítmény beruházása. A rossz kutak és azok kontár kivitelezői így a környezetszennyezésen túl az állampolgárokat is megkárosítják.

 

Az engedély nélkül és szakszerűtlenül épített kutak esetében gyakori probléma, hogy azok műszaki kialakítása, a beépített anyagok minősége és mennyisége ismeretlen. Műbizonylatok, egyéb műszaki dokumentumok és általában számla hiányában az ingatlan tulajdonosa, a létesítmény építtetője érdemi információkkal nem rendelkezik.

Az előző két ponttal szorosan összefügg a kútfúrással kapcsolatos engedély nélküli hirdetések problematikája. Országosan elterjedt gyakorlat, hogy azokon a területeken, ahol a sekélyföldtani viszonyok miatt a fúrások könnyen kivitelezhetőek, a közúti jelzőtáblák hátoldalára ragasztott matricákon, illetve az elektromos művek oszlopain, létesítményein látható a szabálytalanul kihelyezett „Kútfúrás” feliratú tábla egy kísérő telefonszámmal. E reklámokon keresztül gyakran olyan személyek hirdetik szolgáltatásaikat, akik semmilyen végzettséggel és jogosultsággal, valamint megfelelő, vizsgáztatott gépekkel nem rendelkeznek. A fentiek miatt nem képesek elfogadható minőségű munkára sem, amely az előző két pontban leírt kedvezőtlen hatásokat eredményezi. E hirdetések megtűrtsége és elterjedtsége a kutat létesíteni szándékozó állampolgárokban azt a hamis érzetet kelti, hogy a vállalkozó megfelel a jogszabályi előírásoknak. E szabálytalanul kihelyezett hirdetéseket ezért az önkormányzatoknak és közművek üzemeltetőinek el kellene távolítaniuk, a szabálytalan hirdetéseket kihelyezők szankcionálása mellett, melyre kapacitás hiányában sajnos ritkán van lehetőség.